Manapság kiválóan használható a dolgok lényegének elfedésére: a véletlen fogalma.
Alapvetően a Teremtéstan nem ismeri a véletlent.
Mindenkinek javasolhatjuk, hogy vegyen egy papírt, és írja rá: véletlen nincs!
Két dolgot tehetünk:
Az egyik, hogy az ember elkezd szembenézni az életének eseményeivel, megrémül és azt mondja, inkább legyen csak véletlen, mert ez borzasztó.
Ezzel végül is visszahintázik abba a langyos vízbe, amiben már teljesen jól elvolt, megszokta. Így semmi sem ösztönzi, hogy megtalálja a problémáinak valódi gyökerét, illetve a valódi megoldásokat.
A másik lehetőség az, hogy az ember komolyan elgondolkodik azon, hogy márpedig, ha nincs véletlen, akkor az életem összes létező eseménye egy nagyon gondosan megcélzott, felépített dolog.
Ázsiában ezt egy kicsit könnyebb megérteni, mert ott természetes a reinkarnáció. Ezt itt Európában egy nehéz dió. Mióta 600 körül a keresztény tanokból kiírtották a reinkarnációnak a tanítását, azóta nagyon nehéz a helyzet.
Mert a keresztény tanok természetes és tökéletes módon tartalmazzák az isteni igazságosságnak az elvét, mint fogalmat. Erre ugye visszakérdezhetnénk, hol van itt az igazságosság, hogyha egy élet van, hogy létezik az, hogy van, aki nyomorékon születik, van, ki háromórás korában meghal. Hol itt az egyenlő esély?
Nyilván ilyen módon nincs igazság. Olyan módon már van, ha tudom azt, hogy ez valaminek a következménye. Volt is egészséges, lesz is egészséges, most beteg.
És még sokkal könnyebb megemészteni, hogy tudom, hogy nem valami külső törvény vagy erő szabja ki, hogy én ebben az életemben mit csinálok. /Bardo-élmény/
Alapvetően a Teremtéstan nem ismeri a véletlent.
Mindenkinek javasolhatjuk, hogy vegyen egy papírt, és írja rá: véletlen nincs!
Két dolgot tehetünk:
Az egyik, hogy az ember elkezd szembenézni az életének eseményeivel, megrémül és azt mondja, inkább legyen csak véletlen, mert ez borzasztó.
Ezzel végül is visszahintázik abba a langyos vízbe, amiben már teljesen jól elvolt, megszokta. Így semmi sem ösztönzi, hogy megtalálja a problémáinak valódi gyökerét, illetve a valódi megoldásokat.
A másik lehetőség az, hogy az ember komolyan elgondolkodik azon, hogy márpedig, ha nincs véletlen, akkor az életem összes létező eseménye egy nagyon gondosan megcélzott, felépített dolog.
Ázsiában ezt egy kicsit könnyebb megérteni, mert ott természetes a reinkarnáció. Ezt itt Európában egy nehéz dió. Mióta 600 körül a keresztény tanokból kiírtották a reinkarnációnak a tanítását, azóta nagyon nehéz a helyzet.
Mert a keresztény tanok természetes és tökéletes módon tartalmazzák az isteni igazságosságnak az elvét, mint fogalmat. Erre ugye visszakérdezhetnénk, hol van itt az igazságosság, hogyha egy élet van, hogy létezik az, hogy van, aki nyomorékon születik, van, ki háromórás korában meghal. Hol itt az egyenlő esély?
Nyilván ilyen módon nincs igazság. Olyan módon már van, ha tudom azt, hogy ez valaminek a következménye. Volt is egészséges, lesz is egészséges, most beteg.
És még sokkal könnyebb megemészteni, hogy tudom, hogy nem valami külső törvény vagy erő szabja ki, hogy én ebben az életemben mit csinálok. /Bardo-élmény/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése