Az Árpád-ház zászlaja


Érthetetlen számomra az, hogy egyesek ennyire rettegnek egy ősi nemzeti jelképtől, és annak akármilyen megnyilvánulásától. Ha emlékeztek még, ugyanezt a hisztit csinálták a Turul-szobor állításakor, károgták, hogy a nyilasok is magukénak vallották a szent állat jelképét, ésatöbbi. Fél évtől is rettegnek, vagy talán attól, amit az a fél év képviselt. S még vajon mitől?

Kis felvilágosítás a "rettegőknek": az Árpádsávos zászló nyolcszor vágott: piros színnel kezdődik, és fehérrel (ami valójában ezüst) végződik. Négy-négy csík van mindkét színből, amíg a nyilas zászló pirossal kezdődik, és pirossal végződik, közte négy fehér csík van.
Most egyes hatalmi körök minden erejükkel azon vannak, hogy elvegyék ezeknek az ősi jelképeknek a szentségét, hogy a magyar ember attól viszolyogjon, ami a sajátja. Attól, amit Mátyás király is használt, és ami a történészek szerint a trikolórunknál is régebbi, mély szimbolikával rendelkezik.
Egy jelképet nem lehet "megbecsteleníteni". Egy jelkép önmagában félelmet csak ostoba emberekben kelthet.

A kettős mérce is itt jelen van: mi van, ha nekem vannak rossz emlékeim mondjuk egy általuk használt csillagocskát látván? Vagy nekem kötelező pozitív élményeket kapcsolnom történelem során betöltött, nem véletlen vitatott szerepkörükhöz?

Ez a jelkép az összetartozásunk jelképe, amely vérségi, történelmi, nyelvi, kulturális, szellemi. Nem szabad kilyukasztgatni, semmilyen megfontolásból, nem szabad megcsonkítani!

www.gyopar.freeblog.hu

Nincsenek megjegyzések: