Mellesleg ahhoz, hogy észrevegyük ezt az igazságot, egyáltalán nincs szükség biokémiai laboratóriumok vagy geológiai ásatások bonyolult eredményeire. Az ember akármelyik élőlényt veszi jobban szemügyre, egy rendkívüli értelem tükröződését látja rajta. Egy bogár vagy a tenger sötétjében élő kicsiny hal teste olyan fokú technológia és tervezés példája, amilyet az ember soha nem tud utolérni. Néhány élőlény, amelynek még agya sincsen, tökéletesen végrehajt olyan bonyolult feladatokat, amelyre még az ember sem képes.
Ez a mindent átfogó értelem és tervezettség természetesen a Magasztos Teremtőnek, Istennek a létét bizonyítja, aki Ura az egész természetnek. Isten minden élőt páratlan tulajdonságokkal teremtett, ezáltal mutatja meg az embernek Saját létezésének és erejének nyilvánvaló bizonyítékait. A következő oldalakon csak néhányat vizsgálunk meg a természet sokmillió teremtett bizonyítékából.
méhek és az építészet csodái: a kaptárok
Mint tudjuk, a méhek sokkal több mézet termelnek, mint amennyire szükségük van, s ezt kaptárokban raktározzák. Azt is mindenki tudja, hogy ezek a kaptárok hatszögletűek. De vajon gondolt-e Ön arra, miért pont hatszögletűek ezek a kaptárok, miért nem nyolc vagy ötszögletű geometriai formában építették meg őket?A matematikusok, akik ezt a kérdést kutatták, érdekes eredményre jutottak. "A maximális helykihasználás szempontjából a legmegfelelőbb forma a hatszög." A hatszög alakú cellához kell a legkevesebb méhviasz, miközben a cella a lehető legtöbb mézet raktározza. Vagyis a méh a lehető legjobb formát használja.
A kaptár építésének folyamata is felettébb meglepő. A méhek két-három különböző helyről kezdik el a kaptár felépítését és ugyanakkor két-három sorban készítik a kaptárt. Vagyis egy csapat méh különböző pontokról indulva ugyanolyan méretű hatszögeket készít, ezek egymáshoz illesztésével készíti el a kaptárt. Végül középen mindnyájan találkoznak. A hatszögek illeszkedési pontjai olyannyira mesteri kiképzésűek, hogy senki sem mondaná meg, hogy ezek későbbi hozzátoldások.
Természetesen el kell fogadnunk, hogy a méhek páratlan munkája mögött egy felsőbbrendű erő rejlik, amely ezeket az élőlényeket irányítja. Az evolucionisták megpróbálják ezt az "ösztön" fogalmával elintézni, illetve azt mondják, hogy ez a tulajdonság jellemző a méhekre. Pedig ha van egy erő, amely minden méh felett uralkodik és lehetővé teszi, hogy egymásról nem tudó méhek együtt munkálkodjanak, az azt jelenti, hogy van egy felsőbbrendű Értelem, Aki uralkodik ezeken az apró élőlényeken.
Vagyis, még világosabban szólva, Isten, Aki ezeket a piciny lényeket megteremtette, "sugallja" nekik, mit kell tenniük. Ezt a tényt 14 évszázaddal ezelőtt a Korán így közölte az emberekkel:
És a te Urad sugallatot adott a méhnek: "Keríts magadnak lakhelyet a hegyeken és a fákon s azon, amit (az emberek) emelnek (maguknak). Aztán egyél mindenfajta gyümölcsből és járd a te Urad könnyen járható útjait!" A (méh) gyomrából különböző fajta ital származik, amely az emberek gyógyulásáraszolgál. Bizony jel van ebben azok számára, akik elgondolkodnak. (Korán, 16:68-69)
Meghökkentő mérnökök: a termeszek
Senki sem haladhat el egy termeszkolónia építménye mellett anélkül, hogy rá ne csodálkozna.
A termeszvárak ugyanis olyan építészeti csodák, amelyek akár 5-6 méter magasságot is elérnek. Egy ilyen boly belsejében bonyolult rendszerek találhatóak, melyek a testfelépítésükből adódóan napfényre semmiképpen nem jutható termeszek minden szükségletét kielégítik. Egy ilyen bolyban szellőzőrendszer, csatornák, lárvaszobák, átjárók, különleges gombatermelő kertek, biztonsági kijáratok, meleg illetve hideg időben használatos szobák, egyszóval minden van. Ami pedig a legmeglepőbb része a dolognak az az, hogy a termeszek, amelyek ezeket a páratlan fészkeket felépítik, vakok.
Ennek ellenére látjuk, hogy a termeszek képesek egy olyan építészeti remeket létrehozni, amely saját méretüknek csaknem a 300-szorosa.
És van a termeszeknek még egy rendkívül meglepő tulajdonságuk: ha középen kettéválasztunk egy épülésének kezdeti fázisában lévő termeszbolyt, majd egy idő után a két fészket egyesítjük, azt látjuk, hogy minden átjáró, csatorna és út illeszkedik egymáshoz. Mintha a termeszeket nem is választották volna el egymástól. Úgy végzi mindegyikük a rá eső feladatot, mintha valaki egy központi helyről utasítaná őket.
A harkályok
Mindenki tudja, hogy a harkályok úgy készítik fészküket, hogy csőrükkel vájják ki a fa oldalát. Arra azonban senki sem gondol, hogy miközben ezek az állatok fejükkel ilyen keményet ütnek a fára, hogyhogy nem kapnak agyvérzést. Mert az, amit a harkály csinál, hasonló ahhoz, mintha az ember a fejével akarna beverni egy szöget a falba. Ha az ember megpróbálna csak hasonlót, bizony előbb agyrázkódást majd agyvérzést kapna. Jóllehet a harkály 2,10 és 2,69 másodpercnyi időtartam között 38-43 csapást mér a kemény fára úgy, hogy közben semmi baja nem lesz.
Ez azért van, mert a harkályok fejének szerkezete úgy lett teremtve, hogy ezt a feladatot el tudja látni. A harkály koponyája az ütés erejét csökkentő és nedvszívó tulajdonságú "felfüggesztő" rendszerrel bír. A koponyáját alkotó csontok között sajátos, lassító szövetek találhatók, melyek csökkentik az ütés erejét.
A denevérek akusztikus rendszer
A denevérek koromsötétben könnyedén repülnek és ehhez egy nagyon különleges tájékozódó rendszerrel rendelkeznek. Ezt a rendszert mi emberek "akusztikus" rendszernek hívjuk, ami azt jelenti, hogy hanghullámok visszaverődése alapján történik a tárgyak körvonalainak megállapítása.
Egy fiatal ember a másodpercenként 20.000 rezgésből álló hangfrekvenciát nehezen érzékeli. Jóllehet a denevér, mely ezzel a különlegesen megtervezett "akusztikus rendszerrel" repül, másodpercenként 50-200.000 rezgésszámú hangok alapján tájékozódik. Ezeket a hangokat percenként 20-30 alkalommal bocsátja ki a környezetébe. A visszaverődő jelzések olyannyira erősek, hogy a denevér nem csak a vele szemben lévő akadály pozícióját állapítja meg a hangok segítségével, hanem ugyanakkor a nagy sebességgel repülő zsákmány helyzetét is meg tudja határozni.
A bálnák
Az emlős állatok kénytelenek folyamatosan lélegezni, így a víz nem éppen ideális környezet a számukra. A bálna azonban, amely tengeri emlős állat, a többi szárazföldi emlőshöz képest egy igen hatékony légzőrendszerrel oldja meg ezt a problémát. A bálna egyetlen kilégzés alkalmával a levegő 90%-át kiüríti tüdejéből. Ezáltal meglehetősen hosszú időközönként van szüksége levegővételre. Ugyanakkor izmai között egy "myoglobin" nevű elég magas koncentrációjú anyag található, amely lehetővé teszi számára az oxigén elraktározását. Ennek a rendszernek a segítségével a gin-back bálnafaj például 500 méterre tud lemerülni a tengerbe és lélegzetvétel nélkül 40 percig képes úszni. 185 A bálna "orrlyukai" pedig, a szárazföldi emlősökkel ellentétben, a hátán találhatóak, hogy nyugodtan tudjon lélegezni.
A szúnyogban rejlő tervezettség
A szúnyogot olyan élőlényként ismerjük, amely mindig repül. Pedig a szúnyog a víz alatt tölti kifejlődésének fázisait és úgy kerül ki a vízből, hogy tökéletes "tervezettsége" folytán rendelkezik mindazokkal a szervekkel, amelyek külvilági életéhez szükségesek.
A szúnyog speciális érzékelő rendszereivel kezdi meg repülését, amelyekkel zsákmányának helyzetét megállapítja. Vagyis olyan, mint egy hő, gáz, nedvesség és illatanyag érzékelő detektorokkal felszerelt harci repülőgép. Sőt, különleges "hőlátása" van, amellyel koromsötétben is megtalálja áldozatát.
A szúnyog "vérszívó" technikája pedig olyan bonyolult rendszer, hogy eláll tőle az ember lélegzete. Hat késből álló vágó rendszerével a szúnyog, minha csak egy fűrészt használna, kilyukasztja a bőrt. Miközben vág, egy folyadékot enged a sebre, mely elzsibbasztja a szöveteket, így az ember nincs is tudatában annak, hogy szívják a vérét. Ugyanakkor ez a folyadék meggátolja, hogy a vér megalvadjon, és biztosítja a szívó munkálat folytonosságát.
Ha ezek bármelyike hiányozna, a szúnyog nem tudna vérrel táplálkozni és nem tudná fenntartani saját faját. E rendkívüli tervezettség folytán ez az apró élőlény már önmagában is a teremtés nyilvánvaló bizonyítéka. A szúnyog olyan példaként szerepel a Koránban, amely Isten létezését bizonyítja azok számára, akik élnek az eszükkel. ( Korán, 2:26) Egy másik ájában pedig így szól Isten az emberekhez:
Ó emberek, példabeszéd hangzik el, hallgassatok hát rá. Akikhez Allah helyett fohászkodtok, azok bizony még egy legyet sem tudnak teremteni, még akkor sem, ha (mindannyian) összefognának erre. Ha pedig a légy valamitől megfosztja őket, nem tudják azt visszaszerezni tőle. Gyenge az, aki kér, és az is, amit kér. ( Korán, 22:73)
Forrás: harunyahya.com
Ennek ellenére látjuk, hogy a termeszek képesek egy olyan építészeti remeket létrehozni, amely saját méretüknek csaknem a 300-szorosa.
És van a termeszeknek még egy rendkívül meglepő tulajdonságuk: ha középen kettéválasztunk egy épülésének kezdeti fázisában lévő termeszbolyt, majd egy idő után a két fészket egyesítjük, azt látjuk, hogy minden átjáró, csatorna és út illeszkedik egymáshoz. Mintha a termeszeket nem is választották volna el egymástól. Úgy végzi mindegyikük a rá eső feladatot, mintha valaki egy központi helyről utasítaná őket.
A harkályok
Mindenki tudja, hogy a harkályok úgy készítik fészküket, hogy csőrükkel vájják ki a fa oldalát. Arra azonban senki sem gondol, hogy miközben ezek az állatok fejükkel ilyen keményet ütnek a fára, hogyhogy nem kapnak agyvérzést. Mert az, amit a harkály csinál, hasonló ahhoz, mintha az ember a fejével akarna beverni egy szöget a falba. Ha az ember megpróbálna csak hasonlót, bizony előbb agyrázkódást majd agyvérzést kapna. Jóllehet a harkály 2,10 és 2,69 másodpercnyi időtartam között 38-43 csapást mér a kemény fára úgy, hogy közben semmi baja nem lesz.Ez azért van, mert a harkályok fejének szerkezete úgy lett teremtve, hogy ezt a feladatot el tudja látni. A harkály koponyája az ütés erejét csökkentő és nedvszívó tulajdonságú "felfüggesztő" rendszerrel bír. A koponyáját alkotó csontok között sajátos, lassító szövetek találhatók, melyek csökkentik az ütés erejét.
A denevérek akusztikus rendszer
A denevérek koromsötétben könnyedén repülnek és ehhez egy nagyon különleges tájékozódó rendszerrel rendelkeznek. Ezt a rendszert mi emberek "akusztikus" rendszernek hívjuk, ami azt jelenti, hogy hanghullámok visszaverődése alapján történik a tárgyak körvonalainak megállapítása.Egy fiatal ember a másodpercenként 20.000 rezgésből álló hangfrekvenciát nehezen érzékeli. Jóllehet a denevér, mely ezzel a különlegesen megtervezett "akusztikus rendszerrel" repül, másodpercenként 50-200.000 rezgésszámú hangok alapján tájékozódik. Ezeket a hangokat percenként 20-30 alkalommal bocsátja ki a környezetébe. A visszaverődő jelzések olyannyira erősek, hogy a denevér nem csak a vele szemben lévő akadály pozícióját állapítja meg a hangok segítségével, hanem ugyanakkor a nagy sebességgel repülő zsákmány helyzetét is meg tudja határozni.
A bálnák
Az emlős állatok kénytelenek folyamatosan lélegezni, így a víz nem éppen ideális környezet a számukra. A bálna azonban, amely tengeri emlős állat, a többi szárazföldi emlőshöz képest egy igen hatékony légzőrendszerrel oldja meg ezt a problémát. A bálna egyetlen kilégzés alkalmával a levegő 90%-át kiüríti tüdejéből. Ezáltal meglehetősen hosszú időközönként van szüksége levegővételre. Ugyanakkor izmai között egy "myoglobin" nevű elég magas koncentrációjú anyag található, amely lehetővé teszi számára az oxigén elraktározását. Ennek a rendszernek a segítségével a gin-back bálnafaj például 500 méterre tud lemerülni a tengerbe és lélegzetvétel nélkül 40 percig képes úszni. 185 A bálna "orrlyukai" pedig, a szárazföldi emlősökkel ellentétben, a hátán találhatóak, hogy nyugodtan tudjon lélegezni.A szúnyogban rejlő tervezettség
A szúnyogot olyan élőlényként ismerjük, amely mindig repül. Pedig a szúnyog a víz alatt tölti kifejlődésének fázisait és úgy kerül ki a vízből, hogy tökéletes "tervezettsége" folytán rendelkezik mindazokkal a szervekkel, amelyek külvilági életéhez szükségesek.A szúnyog speciális érzékelő rendszereivel kezdi meg repülését, amelyekkel zsákmányának helyzetét megállapítja. Vagyis olyan, mint egy hő, gáz, nedvesség és illatanyag érzékelő detektorokkal felszerelt harci repülőgép. Sőt, különleges "hőlátása" van, amellyel koromsötétben is megtalálja áldozatát.
A szúnyog "vérszívó" technikája pedig olyan bonyolult rendszer, hogy eláll tőle az ember lélegzete. Hat késből álló vágó rendszerével a szúnyog, minha csak egy fűrészt használna, kilyukasztja a bőrt. Miközben vág, egy folyadékot enged a sebre, mely elzsibbasztja a szöveteket, így az ember nincs is tudatában annak, hogy szívják a vérét. Ugyanakkor ez a folyadék meggátolja, hogy a vér megalvadjon, és biztosítja a szívó munkálat folytonosságát.
Ha ezek bármelyike hiányozna, a szúnyog nem tudna vérrel táplálkozni és nem tudná fenntartani saját faját. E rendkívüli tervezettség folytán ez az apró élőlény már önmagában is a teremtés nyilvánvaló bizonyítéka. A szúnyog olyan példaként szerepel a Koránban, amely Isten létezését bizonyítja azok számára, akik élnek az eszükkel. ( Korán, 2:26) Egy másik ájában pedig így szól Isten az emberekhez:
Ó emberek, példabeszéd hangzik el, hallgassatok hát rá. Akikhez Allah helyett fohászkodtok, azok bizony még egy legyet sem tudnak teremteni, még akkor sem, ha (mindannyian) összefognának erre. Ha pedig a légy valamitől megfosztja őket, nem tudják azt visszaszerezni tőle. Gyenge az, aki kér, és az is, amit kér. ( Korán, 22:73)
Forrás: harunyahya.com
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése