1956. október 30.

A nap történései

1956. október 30. kedd
- A szovjet kormány nyilatkozatot ad ki, melyben megállapítja: a Szovjetunió hajlandó megvizsgálni a Varsói Szerződés értelmében Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok helyzetét. Ezeket, amikor a magyar kormány kéri, kivonják Budapestről, és készek tárgyalni a teljes magyarországi kivonásról is. A szovjet csapatok megkezdik kivonulásukat Budapest területéről.
- Délelőtt a Budapesti Pártbizottság Köztársaság téri székházát megostromolják a felkelők, s mintegy háromórás harc után elfoglalják. Az elfogott védők közül huszonnégy főt meglincselnek. Az áldozatok között van Asztalos János és Papp József honvédezredes, valamint Mező Imre, a pártbizottság már korábban is Nagy Imrével rokonszenvező titkára.
- Orvostanhallgatók elfoglalják a IX. kerületi pártbizottság épületét. Elfoglalják a X. kerületi pártszékházat is.
- 14 óra 30 perckor Nagy Imre rádióbeszédben bejelenti az egypártrendszer megszüntetését és a demokratikus koalíciós kormányzás felélesztését. A kormányon belül szűkebb kabinet létesül Nagy Imre, Tildy Zoltán, Kovács Béla, Erdei Ferenc, Kádár János, Losonczy Géza és a Szociáldemokrata Párt által később kijelölendő személy részvételével. Kádár János és Losonczy Géza államminiszteri tisztséget kap a kormányban, amely elismeri a forradalom által létrehozott demokratikus, helyi önkormányzati szerveket.
- Erdei Ferenc után Kádár János is teljes egyetértését fejezi ki a többpártrendszerrel.
- A rádió e naptól Szabad Kossuth Rádió, illetve Szabad Petőfi Rádió néven sugározza adásait.
- Dudás József fegyveres csoportja elfoglalja a Szabad Nép székházát és nyomdáját. Kiadja a Függetlenség című napilapot és huszonöt pontos kiáltványt tesz közzé "Nem ismerjük el a jelenlegi kormányt" címmel.
- Megjelenik a Magyar Szabadság volt pártellenzéki újságírók: Gimes Miklós, Lőcsei Pál, Kende Péter, Fekete Sándor, Molnár Miklós szerkesztésében. Ugyancsak megjelenik a honvédség új lapja, a Magyar Honvéd.
- Újjáalakul a Független Kisgazdapárt Ideiglenes Bizottsága és bizalmáról biztosítja Kovács Bélát. - Újjáalakul a Szociáldemokrata Párt, elnöke Kéthly Anna.
- Erdei Ferenc bejelenti a Nemzeti Parasztpárt újjáalakítását.
- Nagy Imre miniszterelnök Király Bélát megbízza azzal, hogy az általa vezetett Forradalmi Karhatalmi Bizottság szervezze meg az új karhatalmat.
- 22 órakor a honvédség rétsági alakulata Pálinkás (Pallavicini) Antal őrnagy vezetésével a kormány utasítására felsőpetényi háziőrizetéből kiszabadítja Mindszenty József hercegprímást. Nagy Imre miniszterelnöki minőségében hivatalosan is rehabilitálja Mindszentyt.
- A börtönökben megkezdődik a politikai foglyok kiszabadítása. Később közzétett hivatalos adatok szerint a következő napokban 3324 politikai foglyot bocsátanak szabadon.
- Ausztria határzárat rendel el a magyar határon, csak segélyszállítmányokat és újságírókat engednek az országba.


Mindszenty József, eredeti nevén Pehm József
(Csehimindszent, 1892. március 29. – Bécs, 1975. május 6.)
Esztergom érseke, Magyarország hercegprímása, bíboros.

Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek utóda.
A kommunista hatalom súlyos támadásokat indít az egyházak ellen, amely támadásokat Mindszenty következetesen visszaver, mígnem 1948. december 26-án letartóztatják és az Andrássy út 60-ban megkezdik kínzását és kihallgatását. Különböző stimuláló szerek hatására minden ellene felhozott vádat elismer. Legfőbb kínzója Décsi Gyula. Számos jegyzőkönyvet Sulner László írásszakértő és felesége írt alá, de Mindszenty sajátkezűnek feltüntetett vallomásait is ők hamisították. A koncepciós perben Mindszentyt életfogytig tartó fegyházra ítélték (1949. február 8.), de betegsége és a nyugati nyomás miatt később házi őrizetbe kerül Püspökszentlászlón, majd Felsőpetényben.

Innen szabadul 1956. október 30-án, amikor Őrgróf Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy Rétságra, majd Budapestre viszi. Az 56-os forradalom utolsó napjaiban rádióbeszédeket mond, fogadja a budavári rezidenciáján a külföldi delegációkat, és azonnal fölmenti a kommunistákkal kollaboráló papokat a hivatalukból. 1956. november 3-án a Parlamentből, ahová Tildy Zoltán hívja be, kénytelen az amerikai követségre menekülni, mert Budapestet elárasztják a szovjet tankok, és vérbe fojtják a forradalmat. Mindszenty a legfőbb közellenséggé válik.

1971. szeptember 23-án a Szentszék és a Magyar Népköztársaság megállapodásának megfelelően - akarata ellenére, de a pápának fogadott engedelmesség okán - elhagyhatja Magyarországot. Amikor VI. Pál pápa találkozott vele neki adta mellkeresztjét és gyűrűjét. Mivel látja, hogy ez a megállapodás személyi szabadságát sérti (a Vatikánt nem hagyhatta volna el, nem pasztorálhatott volna, és nem érintkezhetett volna a Magyarországról elmenekült honfitársakkal), saját akaratából - a Szentszék nem akadályozta meg a döntését - a magyar prímások rezidenciájára, a bécsi Pázmáneumba utazik és halálig ott él. Ez idő alatt a világ minden magyarlakta országát felkeresi, és meglátogatja híveit.

Koncepciós perének 25. évfordulóján, 1974. február 5-én VI. Pál pápa megüresedettnek nyilvánítja az esztergomi érseki széket azzal az indokkal, hogy a magyar prímás lemondott.

Mindszenty hat pontból álló kommünikét ad ki, s ebben a világ közvéleménye számára világosan megindokolja, miért nem mondhat le a magyar prímás ezekben a drámai időkben. (Lemondatása Kádárék követelése volt, s ennek fejében szabadon engedték a kommunista börtönökbe zárt egyházi személyeket.)
A Szentszék általi megaláztatás ellenére folytatja pasztorációs útjait, de vesebaja egyre súlyosbodik, amelyhez prosztatarák is párosul. Ez utóbbi műtéti beavatkozást igényel, s ezt el is végzik az érseken (dr. Bianchi), de az altatásból már nem ébred föl.

1975-ben, Mindszenty bíboros-hercegprimás május 6-án meghal a bécsi Irgalmasok Kórházában.

Hamvait, végakarata szerint Mariazellben helyezik el, majd a rendszerváltás után (1990-ben) az esztergomi érseki kriptában talál végső nyugalomra.