Thérèse Martin 1873-ban született Franciaországban, Alençon városában,. Négy éves volt, amikor meghalt az édesanyja, ezért az apa öt lányával átköltözött Lisieux-be. Érzékeny természetű.
Hivatását korán felismerve, 15 évesen belépett a lisieuxi Kármelbe, miután elzarándokolt Rómába, hogy a pápától személyesen korengedményt kérjen.
A kármelita lelkiség nyomdokain járva, Isten irgalmas szeretetét egyszerűségben és hűségben szolgálta az általa felfedezett „kis út” és „a lelki gyermekség” szellemében.
Szemlélődő hivatását az egyház szívébe helyezi, nyitottá válik a missziós eszményekre, felajánlva imádságban és csendben töltött napjait az evangélium apostolaiért.
Belső tapasztalatait elöljárói parancsára írja meg az „Egy lélek története” című könyvében. Ez a mű lelki napló, amelyben leírja, hogyan azonosul napról-napra az isteni Szeretettel.
A Kármelben felvehette „a Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett” rendi nevet.
Fiatalon jelentkező betegségében egész életét áthatotta a kereszt tanítása, amelyet szeretettel fogadott.
Tüdőbajban halt meg, 1897. szeptember 30-án, 25 évesen, ragyogó arccal.
Utolsó szavai voltak: "Istenem szeretlek".
Már 1923-ban boldoggá, 1925. május 17-én szentté avatták.
1925. december 14 óta a missziók főpártfogója, 1944 óta pedig Franciaország második pártfogója.
Példája:
Kis dolgainkat mind ajánljuk fel Istennek!
Legyen mindenem az övé, csak örüljön neki.
Ne mutassam ki másoknak az elégedetlenségemet.
Hivatását korán felismerve, 15 évesen belépett a lisieuxi Kármelbe, miután elzarándokolt Rómába, hogy a pápától személyesen korengedményt kérjen.
A kármelita lelkiség nyomdokain járva, Isten irgalmas szeretetét egyszerűségben és hűségben szolgálta az általa felfedezett „kis út” és „a lelki gyermekség” szellemében.
Szemlélődő hivatását az egyház szívébe helyezi, nyitottá válik a missziós eszményekre, felajánlva imádságban és csendben töltött napjait az evangélium apostolaiért.
Belső tapasztalatait elöljárói parancsára írja meg az „Egy lélek története” című könyvében. Ez a mű lelki napló, amelyben leírja, hogyan azonosul napról-napra az isteni Szeretettel.
A Kármelben felvehette „a Gyermek Jézusról és a Szent Arcról nevezett” rendi nevet.
Fiatalon jelentkező betegségében egész életét áthatotta a kereszt tanítása, amelyet szeretettel fogadott.
Tüdőbajban halt meg, 1897. szeptember 30-án, 25 évesen, ragyogó arccal.
Utolsó szavai voltak: "Istenem szeretlek".
Már 1923-ban boldoggá, 1925. május 17-én szentté avatták.
1925. december 14 óta a missziók főpártfogója, 1944 óta pedig Franciaország második pártfogója.
Példája:
Kis dolgainkat mind ajánljuk fel Istennek!
Legyen mindenem az övé, csak örüljön neki.
Ne mutassam ki másoknak az elégedetlenségemet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése