564 éve (1444) történt a várnai csata


Hunyadi győzelmeinek hatására a pápa vezetésével nemzetközi koalíció jött létre, amely céljául a Balkán-félsziget felszabadítását tűzte ki. A készülő nagyszabású offenzívától megrémült Murád szultán rendkívül kedvező békeajánlattal állt elő. Vállalta, hogy Szerbiából kivonja katonáit és visszaadja a területet Brankovicsnak, 100 ezer arany hadisarcot fizet a magyar királynak, és háború esetén 30 ezer fegyverest bocsát rendelkezésére.

Augusztus 1. körül Szegeden Ulászló elfogadta a szultáni békeajánlatot, 4-én azonban az országnagyokkal együtt esküt tett a pápai legátusnak, Giuliano Cesarininek, hogy a törökkel kötendő béke eleve érvénytelen lesz. Augusztus 15-n, Nagyváradon megkötötték a török-magyar békét, egy hét múlva Szerbia várai Brankovics birtokába kerültek.

Egy hónappal később a tíz évre kötött békét megszegve a magyar hadak Orsovánál átkeltek a Dunán, és benyomultak a török kézen lévő Bulgária területére. A békekötésről szállongó hírek megzavarták a szövetséges hadakat, a szerbek egyáltalán nem csatlakoztak a koalícióhoz, a Boszporuszt elzáró velencei flotta pedig jó pénzért még segítette is a szultáni hadak átkelését.

1444. november 10-én a Fekete-tenger parti Várnánál a mintegy háromszoros túlerőben lévő török sereg megsemmisítő győzelmet aratott a visszavonulás lehetőségétől elzárt keresztény had felett.
A csatában életét vesztette a fiatal Ulászló, akinek utolsó tette a janicsárok ellen intézett meggondolatlan roham volt, amely egyben a pápai legátus és számos magyar hadúr életébe is került. A fővezér, Hunyadi János is alig tudott megmenekülni a csatából, amely után Vlad Dracul havasalföldi vajda fogságába esett. Végül Hédervári Lőrinc nádor fenyegetésére engedte szabadon Hunyadit Drakula.

Nincsenek megjegyzések: