Elhunyt Bacsó Péter

81 éves korában elhunyt Bacsó Péter - tudatta a Független Hírügynökséggel Szekeres Dénes producer. A Kossuth-díjas filmrendezőt hosszas szenvedés után szerda kora délután érte a halál.


Bacsó Péter 1928. január 6-án született Kassán. Édesanyja, Palotai Boris kétszeres József Attila-díjas írónő. Bacsó Péter a Budapesti Madách Imre Gimnáziumban érettségizett. 1950-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, és azonnal dramaturgi állást kapott a Filmgyártó Nemzeti Vállalatnál (a későbbi Hunnia Filmstúdiónál). Részese lett a magyar film újjászületésének, forgatókönyvíróként a legsikeresebb Fábri Zoltán 1958-ban készült Édes Anna című filmjében volt.
Rendezőként 1963-ban mutatkozott be a Nyáron egyszerű című lírai alkotással, amelyik a korabeli fiatalok életvitelét dolgozta fel. Hasonló témájú volt a Szerelmes biciklisták (1965), a Nyár a hegyen (1967), mintegy előkészítve a komorabb hangvételű, a fiatalok öngyilkossági hajlamának mozgatórugóit kutató Fejlövést, amely meghozta számára az igazi kiugrást.
Igazi hangjára, a szatírára a hatvanas évek végén készült munkáiban talált rá. Az 1969-es A tanú, amely a koncepciós perek világát ábrázolta tragikomikus felfogásban, tíz évig porosodott dobozában. A sokáig csak zárt vetítéseken bemutatott alkotás a mai napig kultuszfilmnek számít. A szatíra folytatását Pelikán gátőr rendszerváltás utáni kalandjaival Megint tanú címmel 1994-ben forgatta le.
A hetvenes években érdeklődése aktuálpolitikai kérdések felé fordult: Kitörés (1970), Jelenidő (1971), Harmadik nekifutás (1973). A szatirikus hangvétel folytatódik az Ereszd el a szakállamat (1975), a Ki beszél itt szerelemről (1979) című alkotásaiban. Az ötvenes évek személyi kultuszának szatirikus megjelenítése a Te rongyos élet (1983), a Titánia, Titánia (1988), a Sztálin menyasszonya (1990).
Az egyén és a történelem viszonyával foglalkozott a Hány az óra, vekker úr? (1985) című filmben. A kilencvenes évek Magyarországának kaotikus állapotairól szól a Balekok és banditák, Karády Katalin életének állít emléket a Hamvadó cigarettavég (2001). A De kik azok a Lumnitzer nővérek? című vígjátékát, amelynek főszereplője két étteremkritikus, a 2006-os filmszemlén mutatták be.
Az idei filmszemle játékfilmjei között volt versenyben 2008-as alkotása, a Majdnem szűz című munkája, amely egy intézeti lány prostitúcióból való kitöréséről szól.
Filmjeit több fesztiválon is elismerték: 1968-ban a Nyár a hegyen elnyerte a San Sebastian-i filmfesztivál Ezüst Kagyló Díját, a Forró vizet a kopaszra című alkotása, 1972-ben a Taorminai Nemzetközi Filmfesztivál Nagydíját kapta.
Bacsó Péter a hatvanas évek végétől a Dialóg Stúdió helyettes vezetője, majd 1982-es nyugdíjba vonulásáig a vezetője volt. Több mint ötven éven át oktatta is a szakmát. Tevékenységét 1972-ben érdemes művész, 1983-ban kiváló művész címmel, 1985-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. 1998-ban kapta meg a Magyar Köztársaság középkeresztjét, 2004-ben a Magyar Mozgókép Mestere lett, 2006-ban Budapest Díszpolgára elismerésben részesült. 2008-ban megkapta a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány fődíját és a Hazám-díjat. Fél évszázados munkásságáról 2007 novemberében jelent meg a Bacsó Filmkönyv című kötet.
Ebben az évben, a jubileumi, 40. Magyar Filmszemlén Bacsó Péter életműdíjban részesült.

forrás: hirtv.hu