Miért nem épül felhőkarcoló a Zsámbéki medencében?
Pátyon Telki határába golffalut tervez a Grupo Milton, amely a sávolyi Moto GP-pályát is fejleszti.
A környező települések, helyi civilek megaberuházásról, emeletes házakról és óriási plázáról beszélnek.
A többszöri tervmódosításokat követően 100 milliárdos beruházásról lehet szó.
A tervezett pátyi golffalu beruházásáról eddig csak két darab cikk jelent meg az index.hu-n, azóta a magyar média jótékony csendje övezi a projektet.
A Zsámbéki medence a rendszerváltás óta az ingatlanfejlesztők Mekkája lett, számtalan lakópark, logisztikai központ, egyéb kereskedelmi egység települt a hatalmas terület csodálatos díszletei közé.
Ezek az ingatlanfejlesztések sokszor megváltoztatják a több száz éves településszerkezetet, átalakítják a falvak életét, megnövelik a forgalmat, az utak mellett elhelyezkedő ingatlanok árát csökkentik.
A beruházók ellenben hozzáadott értékről, a szolgáltatások és rekreációs tevékenységek bővülése okán életminőség javulásról, turisztikai látványosságokról beszélnek. Szakmai viták kereszttüzében mindenkinek más az érdeke, ezért nehéz kihámozni, hogy valójában kinek van igaza.
Pátyon 120 hektáros területen egy golffalu létrehozását tervezi a Grupo Milton.
Ez a cég fejleszti 15,3 milliárd forintból a sávolyi Moto GP-pályát, aminek 80 %-ra kormánygaranciát kapott, noha a megtérülésre egzakt számok nem állnak rendelkezésre.
A pátyi önkormányzat 2006-ban módosította a helyi szabályozási és településszerkezeti tervet, ebben szerepel egy 18 lyukú golfpálya, valamint szálloda, étterem, apartmanházak.
„Ez 263 ezer négyzetméter beépíthetőség lehetőségét biztosította a fejlesztési területen, amelyet már a 2005-ben elfogadott Budapesti Agglomerációs Törvény is magas zöldfelületi arányú települési térségnek jelöl ki” – áll a Grupo Milton és Bognár András pátyi polgármester közös november 20-i közleményében.
2008. május 28-án aztán Páty képviselőtestülete rendkívüli ülésen megrendelte a szabályozási terv újabb módosítását, amely a „korábbi elképzelésen túl középiskola, óvoda, bölcsőde, egy konferencia központ, valamint egy abszolút emberi léptékű bevásárló udvar megvalósításával is számol. Így a beépíthető terület nagyságának lehetőségét mintegy 30 %-kal növelte meg 350 ezer négyzetméterre.”
Persze felmerül a kérdés, hogy ha nem lakóparkot akarnak ide építeni, akkor mi szükség van iskolára meg óvodára a falutól jó messzire?Új város épülne?
A szomszédos Telki polgármestere, Danóczy Balázs elmondta, hogy az ügy nem két falu torzsalkodása, hanem az egész Zsámbéki medence jövője forog kockán, hiszen a megaberuházás az egész térséget érinti.
Mégis sokan szítják a feszültséget, hogy egymásnak ugrasszák a két falut.
A település vezetője szakmai és jogi szempontból is elfogadhatatlannak tartja, hogy „golfpálya” címén egy új, 7000 fős várost építsenek Telki határába, valamint összesen akár 100 ezer négyzetméter, a budaörsi Tesco területénél közel hétszer nagyobb területen legyen lehetőség kereskedelmi és vendéglátóipari tevékenységet folytatni. A polgármester szerint a vegyes övezeti besorolású terület lakófunkciója ellen szól, hogy a budapesti agglomerációra vonatkozó törvényben még úgynevezett ”magas zöldfelületi arányú térségnek” jelölték ki a területet, amelyben városias lakófunkciót nem lehet kiszabályozni.
Ők mindent elkövetnek a tervmódosítás életbe léptetése ellen, és új eljárást követelnek, az eredeti terveknek megfelelő golffalut viszont támogatják. A polgármester hivatkozik az 1997. évi LXXVIII. Törvényre (Étv.) is, amelyet szerinte megsértettek, mert a településrendezési eszköz kidolgozása előtt az érintett lakosság, szervezetek, érdekképviseleti szervek nem kaptak megfelelő tájékoztatást.
Tagai István Budakeszi polgármestere véleménye szerint is az államigazgatási eljárást meg kell ismételni, „mert az első körben a kiértesítés egy golfprojektről szólt, és nem egy város megépítéséről.”Kinek az érdeke az adok-kapok?Varga Béla telki főépítész ezt írja a pátyi polgármesternek október 12-én küldött véleményezésében: „a golfpályához nem tartozó, egyéb övezetekbe sorolt mintegy 60 hektáros területen 350.000 nm felszín feletti szintterület épülhet. A terv közel 2000 új háztartás létrehozására, kb. 7000 állandó lakos beköltözésére ad szabályozási kereteket, e mellett l00.000 nm-t meghaladó kereskedelmi, szolgáltató és egyéb funkciók elhelyezését teszi lehetővé. (…) Az övezeti előírások elképesztően szélsőségesek. Az építménymagasságok általában 12,5 m, esetenként 15 m-en limitálnak, de a Vt-13 és Vt-16-os övezetekben 30 m-es építménymagasságot álmodtak meg a tervezők.” A Grupo Milton már említett közleménye szerint Telki polgármesterének tudnia kellene, hogy nem épül több mint 100.000 nm-es kereskedelmi és vendéglátó ipari egység, a valóságban egy Stop Shop méretű emberi léptékű bevásárló udvar épülhet. Nem lesz 30 m-es építménymagasság, sem tízemeletes házak. Ezzel szemben a legnagyobb építménymagasság 15 m, és az is mindössze a 120 ha-os fejlesztési terület alig több mint 1,5 %-án valósulhat meg. A tervezett fejlesztés a teljes terület mindössze 15 %-ra állapítja meg építmény elhelyezés lehetőségét.
Felkértük Mervó Józsefet, a Grupo Milton vezérigazgatóját egy videóinterjúra, visszahívást ígértek, amint reagálnak, közzé tesszük azt is. A környező települések lakói egyelőre várják a választ arra, hogy valóban csak egy 8 ezer négyzetméter körüli Stop Shop méretben gondolkodik a befektető-, akkor az idén augusztusban módosított pátyi területrendezési terv szerint, miért szabályoz ki magának több mint 100 ezer négyzetmétert a beruházó erre a célra?
Azt sem értik a Zsámbéki-medence lakói, hogy ha nem akarnak 30 méteres épületet a befektetők, akkor miért tesznek olyan rajzot a szakhatóságoknak és a szomszédos településeknek kiküldött véleményezési anyagba, amelyen 30 méteres épületek szerepelnek? Jöhet az Alkotmánybíróság?Páty polgármestere a 2008-as pátyi rendkívüli ülésen megrendelt szabályozási terv módosításáról rövid levélben tájékoztatta Telkit, azonban abból nem derült ki világosan, hogy az eredeti golffalu tervét jelentősen módosítani akarják – mondta Danóczy Balázs.
Így az ún. elsőkörös véleményezési eljárásban, amikor az adott település értesíti a szomszédos falvakat és a szakhatóságokat, hogy tegyék meg észrevételeiket, információhiány miatt nem tudtak érdemben reagálni. Majd egy év múlva, azaz 2009. augusztus 31-én kapták meg a véleményezési tervdokumentációt, amelyben már több száz oldalon mutatták be a módosított és megnövelt beépítettségű projektet. Az újabb módosításban ráadásul a projekt részeként nevesítettek 2 újabb területet (020/23-24 hrsz. telkek), amely a korábbi tervben még nem szerepelt, mondja Danóczy Balázs. Szerinte ez törvényellenes, és ha decemberben elfogadja Páty a módosítást, akkor Alkotmánybírósághoz fordulnak.
„A véleményezési eljárásban Telki önkormányzata részt vett, információhiányra való hivatkozásuk ebből kifolyólag teljesen megalapozatlan” – áll a Grupo Milton ellenvéleménye. Az általunk is megismert levélből valóban nem sok minden derül ki. A kifogásokat december 10-ig lehet beadni a pátyi önkormányzathoz, ezzel szemben csupán 5 nappal később, december 15-én tartanak közmeghallgatást Pátyon.
Az nem világos, hogy utólag mit akar meghallgatni a pátyi önkormányzat a lakosságtól. Kinek kell az elterülő út?
„Ráadásul a fejlesztés csak azután indulhat, ha a fejlesztők a Pátyot elkerülő – mintegy hárommilliárd forintba kerülő – úthálózat építését befejezték.” – folytatja a közlemény. Ritecz János pátyi lakos az ún. Páty-Zsámbéki Kanyar nevű – kb. 200 új házból álló 500-600 fős – településrészen él. Épp a házaik mellett bővítenék a regionális utat, amely ingatlanjaik értékét jelentős mértékben csökkentené. De a falun belül is érdekellentétek alakultak ki. Állunk a község határában, és a szántóföldeken át idehallatszik az autópálya forgalma. Mi lesz, ha valóban megépül az autópálya lehajtó? – teszi fel a kérdést Ritecz János. Telki polgármester szerint is a lehajtó óriási forgalmat generálhat, és nemcsak a leendő beruházás területére koncentrálódó növekedésről beszél, hanem az átmenő forgalomról is.
Mi lesz a haszon?
A golffalu önmagában nem tűnik különösebben rentábilis vállalkozásnak. Jelenleg Magyarországon működik néhány golfpálya, így Alcsúton, Tatán és Gödön, de nem mondhatnánk, hogy dől a profit. Miből szándékoznak kivenni a nyereséget a beruházók? A 2005-ös agglomerációs törvény elfogadása előtt még ezt a 120 hektárt az utolsó pillanatban sportcélú területté módosították, amely már önmagában nyereséget hozott a tulajdonosának. A törvény azt mondja, hogy „új beépítésre szánt terület a település közigazgatási határához 200 méternél közelebb nem jelölhető ki, kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott területi hatásvizsgálat az ettől való eltérést indokolja.” Valamint az 5. §-ban ez szerepel: „a település szerkezeti tervében beépítésre tervezett lakó-, vegyes, gazdasági és üdülőterület akkor vehető igénybe, ha a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez.”
A telki polgármester ugyanakkor azt mondja, hogy az „újpátyi” projektnek semmilyen kapcsolata sincs Páty település belterületével. Ezzel szemben teljes egészében Telkire van tapasztva a beruházás.
Farkas Tibor
forrás: internet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése