"Hős Álmos ő, hatalmas Egek dicső fia,
Mint a fehér galambtoll, hótiszta ősz haja,
Fényes, bogár szemével mint nap körültekint,
Izmos, vítéz karáról erő hatalma int.
Halljátok szólt, s hallgatták vítézlő magyarok!
Mért rontsanak mirajtunk dulongó belzajok?
Van a földnek hazája még e hazán kívül,
Hol gyermekeinknek áldás, nekünk jobb lét derül.
S azonnal Álmos és még hat nemzetség feje
Kun, Tuhutum, Előd, Und, Tas, Huba a neve
A frigyet szentesítni megvágja hős karát,
Aranyserleg fogadja a hét vér hét faját.
Együvé folyt a hős vér, s együtt ívák meg ők,
Nagy, szent kötést e naptól egymásnak esküszök.
Az eskű törvénye lőn a törvény pontja öt:
Míg él, csak Álmos vére úr nemzet fölött.
A harc díjából osztályt nyer minden törzsvezér.
Törvényhozás a törzsök fők nélkül mit sem ér.
De vére folyjon, aki a főhöz hűtlen.
Mind száműzendő a fő, ha hitszegő leszen."
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése