A legbátrabb város

Az 1919. január 29-i helytállásért az Országgyűlés 2005-ben a Civitas Fortissima, azaz a legbátrabb város címet adományozta a Nógrád megyei városnak.

Január 15-én csehszlovák katonák több ponton átlépték az Ipoly folyót, elfoglalták a vasútvonalat, és egy 40 fős különítmény bevonult Balassagyarmatra. Céljuk a vasúthálózat, a Salgótarján környéki szénmedencék elfoglalása, és az 1918-as belgrádi szerződésben megállapított demarkációs vonal még délebbre tolása volt. Noha voltak, akik átengedték volna a várost a csehszlovákoknak, vasutasok, tisztségviselők és rendőrök esküt tettek az ellenállás megszervezésére, majd velük együtt polgárok és diákok harcoltak a városért. A városvédő harcban tíz ember halt meg.
"Január 27-én történelmi gyűlésre került sor a vármegyeházán, hol ellenállásra buzdító beszédek hangzottak el. Másnap a vasutasok küldöttséget menesztettek Magyarnándorba, az ott állomásozó katonaság vezetőihez, Bajatz Rudolf és Vizy Zsigmond századosokhoz, segítséget kérve a megszállók kiveréséhez. 1919. január 29-én a századosok csapatai, a balassagyarmati vasutasokkal kiegészülve, támadást intéztek a csehszlovák katonaság ellen. Bajatz egy cseh vasutast küldött be a laktanyába, megadásra szólítva fel az ellenséget, azok ki is tették a fehér zászlót, azonban a laktanya felé futó magyar katonákat sortűzzel fogadták. Később a hadügyminiszter rendeletére Balassagyarmatra érkezett az iglói géppuskás tanfolyam egysége, Kattauer Rudolf főhadnagy vezetésével. Rohamot intéztek a laktanya ellen, az ellenség megadta magát. Balassagyarmat felszabadult!"

1919. január 29-én, két heti megszállás után, Balassagyarmat felszabadult. A csehszlovák katonák kiszorítása segített abban, hogy a trianoni béketárgyalás eredményeként Balassagyarmat Magyarország része maradt. A polgármester úgy fogalmazott: "Az érdem mindenkié, aki nem vált megalkuvóvá."