118 éve született Rákosi

Rákosi Mátyás (eredetileg Rosenfeld Mátyás) (Ada, 1892. március 9. – Gorkij, Szovjetunió, 1971. február 5.) a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Dolgozók Pártjának első- és főtitkára, az ötvenes évek elején Magyarország államminisztere, miniszterelnöke, diktátora.


Tóth Judit: Az ártatlan Gólem és a Lenin-fiúk
(Hazánkért-Toronto)

A new-yorki ötödik hadoszlop Rákosi kiszabadításáért harcolt

Berija egyszer azt mondta Rákosinak, hogy “Magyarországnak volt már török szultánja, Habsburg császára, de zsidó királya még nem volt, és nem is lesz.” Ám az amerikai hitsorsosok bizonyára ebben reménykedtek, amikor New Yorkban a kiszabadításáért minden követ megmozdítottak.

A Magyarországi Politikai Bebörtönzöttek Amerikai Védnöksége 1935. január 28-án keltezett levelében, több ezer tiltakozó aláírás gyűjtésére szólította fel az amerikai magyarságot, követelve az egy évre bebörtönzött liberális Hock János katolikus pap szabadon bocsátását, aki Magyarországon, 1918-ban a marxista Nemzeti Tanács elnöke volt.

A másik ártatlan fogoly – olvassuk a levélben:

„[..] Rákosi Mátyás, aki 1934. áprilisában kitöltötte a 8 és félévi börtönbüntetését, amellyel a magyar kormány azért sújtotta, mert 1919-ben tagja volt a Magyar Tanácskormánynak. Rákosi a büntetéséből 3 évet töltött szigorítottban és 54 napot éhségsztrájkban, a rossz bánásmód miatt. A magyar hatóságok még most is börtönben tartják Rákosit, és ugyanazokkal a vádakkal, újra bírósági eljárást indítanak ellene, amelyeknek alapján halálra akarják ítélni. Ez az első eset a világtörténelemben, hogy egy és ugyanazon váddal, az első büntetés letöltése után újra bírósági eljárást indítsanak és elítéljenek valakit.
A Magyarországi Politikai Bebörtönzöttek Amerikai Védnöksége tisztelettel kéri önöket, magyar testvérek, hogy emeljék fel tiltakozó szavukat az igazság és emberszeretet mellett. Kérjük önöket, hogy segítsenek meg- menteni a magyarországi börtönökben sínylődő ártatlanokat. -

Aláírás: Varga Sándor, elnök [..] Post Office Box 19, Station „K” New York, NY.”

A levélben, amelyet az egykori bátor hangú Hídverők közölt az ötvenes években, a „Rákosi Defense Resolution” c. Nyilatkozat több tucatnyi aláírói között olyan nevek szerepelnek, mint pl. Göndör Ferenc, Emánuel Eisenberg, dr. Eugene Berkovits, Samuel Niedelman, Imre Pataki, dr. József Hollós és sajnos, még néhány gyászkeresztény is!
A háború utáni népidemokrácia főügyésze Sulyok Dezső írta, hogy „Rákosi és a zsidó kisebbséghez tartozó társai orosz segítséggel magukhoz ragadták a hatalmat Magyarország népe felett.” [Magyar Tragédia, 524. oldal]
Ugyan! Orosz segítséggel? És kik voltak az orosz segítség mögött? Vajon nem a new yorki
nagybankárok, pénzemberek és hitsorsosok?
Nézzük az „ártatlanokat”!

Rákosi 1918. októberében megszökött a hadseregtől; katonaszökevény elvtársai és az utca csőcseléke kirobbantották az őszirózsás forradalmat”. Október 31-én, Kéri Pál zsidó újságíró felbujtatására, meggyilkolták gróf Tisza István volt miniszterelnököt, akit el kellett tenni láb alól, hogy november 16-án az utca csőcseléke kikiálthassa a tanácsköztársaságot, és annak élére a gyámoltalan, farkastorkú, csak nagy kártyacsatáiról, külföldi utazgatásairól ismert, eladósodott gróf Károlyi Mihályt állítsa. Károlyi 1919. március 21-én - éppen Purimkor - átadta a hatalmat Kun Béla kommunista bandájának.

A szabadkőműves vörös gróf, Károlyi Mihály, kizárólag szociáldemokratákból álló kabinet kinevezését tervezte, gondolván, hogy nagy tömegbázissal rendelkező kormányzat képes lesz a helyzet megoldására. A szociáldemokrata vezetők azonban megállapodtak az 1918. november végén alakult Kommunisták Magyarországi Pártjával, és kikiáltották a kommunista Magyar
Tanácsköztársaságot. 1919. március 21-én, az Antant területi követelései miatt Károlyi lemond. A hatalom a köztörvényes bűnöző Kun Béla „külügyi népbiztos” kezébe került. Azonnal betiltották a többi politikai pártot, így az áprilisi választásokat megnyer- ték. Beindult az államosítás és a kegyetlen vörösterror. A Kommün 133 napig tartott, ezalatt Szegeden ellenkormány alakult.
A rendőrséget és a csendőrséget a Rákosi Mátyás vezette Vörös Őrség váltotta fel, amely részben felfegyverzett munkásokból, részben a korábbi hivatásos állomány – utóbb a proletárdiktatúra szempontjából megbízhatatlannak minősült – tagjaiból állt. Szamuely (igazi neve Sámuel!) Tibor – egyébként közoktatási népbiztos – volt a vörös terror legfőbb támogatója. Cserny József veztésével 200 fős terror kommandót állítottak fel, amelynek tagjait csak „Lenin-fiúkként” emlegettek.
A különítmény hírhedt páncélvonatán járta az országot és mindenütt fellépett, ahol a „forradalmat” veszélyeztető meg- mozdulásokat sejtettek. Ezen kívül, főleg Budapesten, több kommandót állítottak fel, amelyek eszközeikben nem sokat válogattak. Preventív célból túszokat szedtek a polgári lakosság köréből.
A különítményesek gyakran a támadó alakulatok hátában helyezkedtek el, és géppuskával kényszerítették a visszavonuló katonákat az ellenséggel való újabb szembefordulásra.
A vidéki lakosságot különösen érzékenyen érintette a proletárdiktatúra harcos egyházellenessége. A Budapestről érkező agitátorok nemegyszer provokatívan léptek fel, kilátásba helyezték, hogy a templomokból mozikat csinálnak, és hogy a nőket
„kollektivizálják”.
A „Lenin-fiúk” a Teréz körúti Batthyány-palotában rendezkedtek be. A házat megerősítették, lőszereket és dinamitot hordtak össze. Innen jártak – házkutatás ürügyén – kirabolni a kiszemelt lakásokat. A parlament funkcióját is a saját szájízük szerint alakították át: a földszinti helyiségek egy részét börtönnek és vésztörvényszéknek használták. Itt volt a terrorista vezér Cserny főhadiszállása is. Abban az épületben, ahol nemrég a tekintélyes európai középhatalom részét képező Magyarország vármegyéinek képviselői tanyáztak, most középkori módszerekkel kínoztak halálra embereket, hogy értelmetlen, előre megírt „vallomásokat” csikarjanak ki belőlük.

Érdekes, hogy Rákosiról alig található valami az Interneten, kivéve az igaz történelmet író magyar honlapokat. Mintha nem létezett volna! A Révai Nagy Lexikona is röviden említ róla néhány sort de sem az Új Idők Lexikona, sem a Magyar Életrajzi Lexikon nem találta szükségét megemlíteni ezt a nagy “államférfit”. A magyar történelem egyik legkegyetlenebb diktátora ártatlan magyarok százait küldte a halálba.
A kilencvenes években a Parlamentben, amikor Maczó Ágnes (FKgP) képviselőnő meg merte említeni Rákosi-Róth Mátyás elkövetett véres bűneit, akkor végleg megtörtént az elkülönítés:
“Rákosi nem is volt zsidó, mert már régen elhagyta népe vallását!”
Vajon más lett volna, ha a Talmud keresztény-gyűlölete alapján uralkodik? Kilóg a lóláb, amikor a Népszabadság- ban Kun Béla terroruralmát próbálják szépítgetni, vagy Rákosi zsidó származását akarják letagadni.

Talán többet tudunk meg a Jewish Encyclopediából:
“Rákosi M. (1892-1963) magyar kommunista, részt vett Kun Béla 1919- es Kommunista
Tanácsköztársaságában, majd 1920-ban a Komintren főtitkára lett.
1933-ban életfogytiglani börtönre ítélték és 1940-ben szabadult, Oroszországba menekült. 1945-ben visszatért Magyarországra és a Magyar Kommunista Párt főtitkára lett 1956-ig, miniszterelnök volt 1952-53-ban. 1962-ben kidobták a Pártból.”


MÁS ADATOK

“A Magyar Kommunista Párt élén Rákosi Mátyás állt – az 1919-es forradalom résztvevője, a Tanácsköztársaság közmunkaügyi népbiztosa. 1921–24-ben a Komintern egyik titkára, valamint az illegális KMP egyik vezetője volt. 1925- ben Rákosit letartóztatták és 15 évet ült börtönben. A Szovjetunió csak 1940-ben tudta elérni Rákosi kiszabadítását, aki a KMP KB külföldi irodáját vezette ez- után. 1945-ben Rákosit választották az MKP KB főtitkárának. Legközelebbi munkatársa Gerő Ernő volt.”
A Magyar Nemzet 1971. február 6- án egyetlen mondatban közölte Rákosi Moszkvában bekövetkezett halálát, akiről annak idején, mint „a nép atyjáról” dicshimnuszokat zengett a többi újsággal együtt. Egy szabadkai ügyvéd (Sz. S.) egyik budapesti barátja kérésére levélben ismertette Rákosi Mátyás gyerekkorát, amit most itt csupán érdekességből közlünk:
„Róth Mátyás, aki ma Rákosi nevet használ, Szabadkán volt osztálytársam a Kakas-utcai elemi iskolában. Az ötödik osztályból az izraelita hitközség népiskolájába ment át, a zsidó hitközség népkonyháján étkezett. Apja, akinek szatócsboltja volt Szabadkán, tizenhat gyermeket nevelt, köztük két lányt.
Matyi képtelenül csúnya fiú volt, szinte félelmetes rútsága s erőszakos természete miatt mi gyerekek mind visszahúzódtunk tőle. Hírhedten hazudozó volt. Ezt a mérhetetlen falánk, örökké nyálas csemetét valamennyien, hittársai is, kerültük.
Jól emlékszem Sugár Manó boltjára, amely előtt mák, mazsola, dió állt zsákokban az utcai polcokon. Róth Matyit mindnyájunk mulatságára a kereskedő nemegyszer felpofozta, mert Matyi rendszeresen lopkodta a zsákok csemegéit.
A kommün alatt Róthék Szabadka legszebb házát sajátították ki az Odera-utcában. Tudtommal a bolsi-bukás után, 1919 őszén, valamennyi Róth-testvér Moszkvába szökött. Egyik nővére a moszkvai rádió bemondója lett.

“Hulló csillag, hullj, hullj, rogyásig,
Ezer eséssel, ezer jajjal:
Egy csillagból is jöhet hajnal.”

Ezt a “csillagot” várta Ady Endre, s ettől a csillagtól a nemzet azóta sem képes megszabadulni!

forrás: http://www.mariaorszaga.hu/index.php?menu=bovebben&tipus=tortenelem&kod=307&kat=11