Miközben a Dalai Láma a magyarországi látogatásakor elsőként az általa a világ legfontosabb és legcsodálatosabb helyének, a Föld szív-csakrájának nevezett Pilis-hegységbe siet, India nagykövet asszonya pedig rendszeresen a Dobogókőhöz látogat „feltöltekezni”, a Szent Hegységtől mindössze fél órányi autóútra lévő Budapesten, és általában Magyarországon, az emberek többségének még mindig nincs fogalma arról, hogy milyen értékes helyre született.
Az ősi, romlatlan vallások követői szerint ugyanis a Föld szíve a Kárpát-medencében, s azon belül is a Pilis-hegységben dobog. Őseink nem véletlenül adták a terület középpontjában lévő csúcsnak a Dobogókő nevet.
A Pilis-vidéke, a körülölelő Duna segítségével, egykor maga is egy tökéletes szív alakot öltött, mint ahogy az is tény, hogy a hegység csúcsai az égbolt fő csillagainak megfelelően helyezkednek el. Mindezek ellenőrzéséhez elég rátekinteni a térképre, vagy végigbarangolni a vidéket. A régi, elpusztított világ azonban kéretlenül is kezd újra feltámadni, előbukkanni a föld mélyéről. Évről évre több ezren, egyre többen gyűlnek össze feltöltődni a Pilis hegyei közé, ahol újra templomot állítanak maguknak az emberek.
Miről beszél a Pilis?
Talán egyetlen szent helyünkkel kapcsolatban sem merült fel annyi kérdés, ellentmondás, talány és épp ezért nem foglalkozott vele annyi kutató sem, mint épp a Pilissel. A jelentőségét, szakralitását és rejtélyét taglaló irodalom ma már igen számottevő, ezért az alábbiakban a kérdés legfontosabb csomópontjait és az eddigi legfőbb kutatási eredményeket foglaljuk össze, kiegészítve ezeket saját méréseink eredményeivel.
A Pilisnek már az elnevezése is igen „beszédes”! Éppúgy ott bujkál e névben a PóLuS –jelleg, az ősi szerelemvallásunkra utaló PáRoS működés vagy a fejtető és a kenyér szélének (!) régi magyar PiLiS elnevezése, mint az itt található szent helyeket őrző és működtető PáLoSoké.
Ha pedig a történetiség vonalán indulunk e név nyomába, gyorsan a messzi ősmúltban találjuk magunkat. Több forrás szinte egybehangzóan arról tudósít, hogy e név a jászokhoz köthető. Még izgalmasabb azonban az, hogy miként?
A források szerint a jászok a jón nemzet egyik ága voltak, az ógörög megnevezés alapján pelazg fajták.A régi oklevelekben „jazig”, „jason” névalakban szerepelnek, míg az egyiptomiak „Palesta” néven említik őket, bizonyára Peles-Palos-Pilis királyukról! A Palesztína (filiszteusok) név is tőlük eredeztethető. /A XIV.-XV.századi okleveleink az Aba nemzetséghez tartozókat hol jászoknak, hol kunoknak, hol pedig filiszteusoknak nevezik!/ A görög hagyományban Palos (testvérével Napossal) a Héraklésztől (=Magóg) származó Szkűtész(!) fia. E név másik változata lehet az ugyancsak a görög hagyományban előforduló Péleus király, Akhilleusz apja, kinek lakhelye a Pélion-hegység, amelyről nyugodtan állíthatjuk, hogy az ókori görög világ Pilise, minthogy méréseink szerint valóban együtt pulzál a Pilissel! A hegység előterében jelentős számú kurgán található és erről a területről került elő a Dimini- és Szeszkló-kultúra leletanyaga, amelyet Sir Gordon Childe a Kárpát-medencéből a Földközi-tenger irányába kisugárzó műveltség emlékének tart (Bodrogkeresztúri, Vatyai, Bükki kultúra), s melynek további állomása Trója!És ha már Trójánál tartunk (a trójai mondakör kiindulópontja egyébként épp Péleusz lakodalma!), idézzük meg Paris királyfit, akiről a hagyomány azt tartja, hogy Trója bukása után vesztes népével a Duna mellé vándorolt és itt egy várost alapított Sicambria néven. Itt laktak közel 4oo esztendeig, azután egy részük a Secuana (=Szajna) vidékére ment és ott alapított hazát. Sicambria, mint ismeretes, később Atilla városa!
A Pilisben található mai földrajzi nevek közül a Szikáros és a Szikárosi-rét mutat ebbe az irányba, míg a Szajna régi Secuana neve a székelyek felé!A jászok egy másik királya, akinek neve Jámon, Jámen vagy Jemen, illetve egyszerűbb névalakban Jám vagy Jón, Athén uralkodója lett és nagy birodalmat alapított. A jón gyarmatosítás idején az egyik király Jászó-Jázon népének egy részével benyomult a Fekete-tenger terébe (Argonauták története!). Itt Szarma fejedelem egykori birodalmába kerültek, s a Szarma-ta (=Szarma-féle) melléknevet kapták. Visszatérve a Pilis, mint szent hely kérdéséhez, kezdjük az e szempontból talán legfontosabb sajátosságával: mint ahogy a Kárpát-medence, úgy a Pilis is a világ kicsiben. Már legalábbis ami a világban megnyilvánuló vallásalakulatokat és a hozzájuk kötődő szent helyeket illeti, de hisz épp ezekről szóltunk eddig is. Persze ez csak akkor okozhat igazán meglepetést, ha nem tudjuk, hogy a világ működésének épp ez a szervesség az egyik legfontosabb sajátossága, amely a Kárpát-medence és a magyarság esetén különösen hangsúlyos jelentőségű (ne feledjük, itt a mag képviseletéről van szó!).
Vegyük tehát sorba a szóba jövő vallásalakulatokat és a nekik megfelelő, méréseinkkel is hitelesített szent helyeket Pap Gábor: Pilis-szindróma című tanulmánya nyomán:
Táltosok Pilisszentlélek (kétpólusú működés)
Vöröskő
Az ide tartozó szent helyek erődítmény-jellegűek, de természetes úton, hegyi erődítményekkel.
Szeredások Klastromkert(kétpólusú működés) Tüskéshegy
Az ide tartozó szent helyek erődítmény-jellegűek, mocsarakkal körbevéve.
Buddhizmus-Manicheizmus Dobogókő – Három Forrás(háromszor két pólus)Holdvilág-árok – Bölcső-hegyPilismarót-Hábod – MalomvölgyAz ide tartozó szent helyek erődgyűrűk.
Hinduizmus Tornyos-hegy /egy szentély-egy vár rendszer/(hárompólusú működés)Prédikálószék /szárnyalakzatokban sorakoznak a védelmi építmények/Fehér Szirtek /erődgyűrűk/
Hasonlóan, ahogy a Kárpát-medence esetén tettük, érdemes térképünkre felülről ránézve a formai analógiákat is számba venni.
Az így elénk táruló látvány kettős természetű: beazonosíthatjuk szívként (a szív tetejénél található a Szent Mihály-hegy beszögellése a Duna kanyarulatával), mintegy formailag is megerősítve a szívcsakra működését, és beazonosíthatjuk egy hatalmas madárként, vagy még inkább kakasként (ekkor a fejét és a nyakát Esztergom és környéke rajzolja ki a Dömös feletti kanyarulattal, farktollazata a szentendrei Duna-szakasz, lábai Pilisborosjenő, Piliscsaba és Pilisvörösvár irányában találhatók; Dobogókő környékén pedig megtalálhatjuk a Kakas-hegyet és messzebb a Madár-hegyet!).
A madár és a kakas az égbolton egyaránt a Halak téridő-tartományának keleti jelzőállata. A Halak pedig egyaránt jelzi a Krisztus földi életével kezdődő világkorszakot és élete példázatának legbenső lényegét: a szeretet általi teljes önfeláldozást. Ennek a szeretet-szerelemnek bolygói képviselője viszont a Vénusz, amit a szumír hagyományban Istar istennő képviselőjeként azonosítottak. Vénusz-Istar viszont épp a Halakban van erőben, ezzel segítve az előbb említett önfeláldozást. A Duna folyó korábbi neve azonban éppen Ister volt. Az Ister szónak az Astur hangalaki megfelelője viszont ősmítoszi Turul madarunkat idézi meg krónikáink tanúbizonysága szerint (Astur-féle madár).
A Pilis bemutatását az égbolt egy másik tartományából folytatjuk, hiszen a Turul a csillagképek téri rendszerében a Sas csillagképpel azonosítható a Nyilas és a Skorpió csillagképek felett, a Tejút folyamában, melynek épp itt szétágazó-kanyarodó formáját a Duna épp Esztergom után idézi meg.E város nevét többen is Ister istennőhöz vezetik vissza (Ister-gam jelentése Ister-kapu vagy Ister- könyök és ha felidézzük magunk előtt az istennő babiloni oroszlános kapuját, akkor az esztergomi oroszlános kápolna is tágabb megvilágításba kerülhet e megfelelés okán…). Az Ister névnek van még egy fontos hangalaki megfelelője, ami ráadásul szorosan kapcsolódik az oroszlán szumír csillagmítoszi értelmezéséhez: ez az ostor! Az ostor pedig a magyar hagyomány vonalán Atillához vezet! Ezzel viszont a kozmikus lét mindkét PóLusSát sikerült megidéznünk: a Nyilas-Ikrek (Tejút) -tengely jelenlétével a teremtő, férfi természetű, a Szűz-Halak (halál) -tengely jelenlétével (a Szűz-minőséget a „máriaság” erőteljes jelenléte képviseli /Márianosztra/) a befogadó, női természetű oldalt, a szerelemvallásból fakadó PáRoS működésnek (Ikrek) megfelelően.
Ha a párosságot őstörténetünk keretei között bontjuk ki, akkor mindenek előtt Hunorra és Magorra kell gondolnunk. Rajtuk keresztül pedig Nimrud ősatyánk idéződik meg. Ha most megint az égre tekintünk, akkor a Tejútnak épp az ellentétes végénél állunk mint az előbb, az Orion csillagképnél, hiszen mint láthattuk, Nimrudnak ez az alakzat felel meg. Ő viszont, mint a föld első királya, minden királyságnak, de egyúttal önálló nemzeti létünknek is a forrása! Talán ez (is) az oka annak, hogy az egész Pilis az ő égi befolyása alatt áll! Égi csillagpontjai épp úgy helyezkednek el a Tejút égi folyamához képest, mint e pontok földi megfelelői a Dunához képest (hasonlóan a gízai piramis-rendszerhez). Mint ismeretes, ott a fáraó beavatása zajlott az örök test misztériumába.A pálosok szellemi ősüknek azt a Thébai Szent Pált tekintik, aki a hagyomány szerint épp e misztériumot fedezte fel újra remetesége ideje alatt! Mint már láthattuk, Nimrud égi alakja is ezt a megvalósulási fokozatot képviselte. Különösen a csillagkép övét alkotó három(!)csillag játszott ebben jelentős szerepet. Őket a Pilisben, mint már láttuk, a Rám-hegy, a Szakó-hegy és az Árpád-vára képviseli egy csodálatos ősvallási szellemi vonulatot megrajzolva neveik által. Ennek az állapotnak a magyar hagyományban „fehér” a jelzője, s mint sok kutató rámutat, Fehérvárt, a Turul nemzetség királyainak koronázási székhelyét is valahol itt kell keresnünk.
Azt is tudhatjuk krónikáinkból, hogy nem csak egy nyilvános koronázás (és temetés) zajlott, hanem egy rejteki is, melynek színhelye a Képes Krónika képeinek tanúbizonysága szerint (ahogy erre Szántai Lajos felhívja figyelmünket): kődobogó. Ez pedig amellett, hogy egy bizonyos vallási alakulatot sejtet, amelynek oldalágát a vallástörténet a manicheizmus név alatt tartja számon, jól rímel Dobogókő nevére…
E beavatás eszközlője pedig maga a Szent Korona, mely mint láthattuk, egylényegű a Kárpát-medencei Magyar Hazával.
Ebből az egylényegűségből következik a működés analógiája, melynek alapján a földi (és ezen belül a pilisi), hangsúlyozottan a magyar üdvtörténeti szerep szempontjából legjelentősebb szakrális csomópontoknak a Szent Korona zománcképei felelnek meg.
Ezek a megfelelések az eddigi vizsgálatok alapján a következők /Pap G. közlése nyomán/:Felső Pantokrátor-kép Vénusz-vonatkozása: Velemér Hold-vonatkozása: Mexikó (a 20. szélességi és a 100. hosszúsági fok metszéspontjában, Mexikóvárostól északnyugatra) Homlokközépi Pantokrátor-kép Jupiter- vonatkozása: DobogókőHold-vonatkozása: Dzsungária Szűz Mária-kép Vénusz-vonatkozása: Pilis-hegy (Hoffman-kunyhó) Hold-vonatkozása: Tarim-medence, Turfán Buda-kép bolygóminőség szempontjából közömbös részletének földrajzi megfelelője: a Kórógy-ér „nyuszifüle”, a csúcsán Szentes városával Atilla-kép „standardjának” földrajzi megfelelése: hajdani Etellaka-puszta (Debrecen és Balmazújváros között)„standardjának” rúdja földrajzi megfelelője: Karcag Damján-kép Hold-vonatkozása: Úrkút és környéke (Kab-hegy)Kozma-kép Nap-vonatkozása: Kolon-tó, tágabban a Kiskunmajsa-Kecel-Kunszentmiklós-Nagykőrös-Kecskemét-Bugac-Kiskunmajsa „téglány”
Az oromzati két kép közül mindkettőnek van többféle földrajzi megfelelése.
Szent Koronánkhoz kapcsolódóan még egy lényeges földrajzi megfelelésre szeretném felhívni a figyelmet: a Piliscsaba feletti Nagy-Kopasz-hegytől indul egy olyan különleges, leginkább a csillagösvényekre hasonlító energia-vonulat, mely a Pilis-hegyen át Dobogókőt veszi célba. Itt kétfelé ágazva egyik ága Pilisszentlélekre tart, hogy a szentléleki medencében kiöblösödve lezáródjon, míg másik ága a szentkereszti medence felső részét érintve a Tornyos-hegy előtt öblösödik és záródik le. Az eredeti vonulat folytatása pedig a Három Forrás, a Rám-hegy-Rám-szakadék-Árpádvár hármas, majd Dömös érintésével „átkel” a Dunán, hogy a Szent Mihály-hegy közvetítésével a Csóványosra fusson fel lezáródni.Ez arra figyelmeztet, hogy a Pilis csak a Börzsönnyel együtt vizsgálható igazán eredményesen, minthogy egyetlen rendszert alkotnak, amelyben a Szent Mihály-hegynek kulcsszerepe van. (Talán a Pilis az ő közvetítésével kapja a „betáplálást” a Börzsöny irányából). Amit pediglen így kirajzol vonulatunk, „kísértetiesen” hasonlít arra a keresztre, mely a Szent Korona tetején látható és amelyről tudható, hogy a Szent Korona működésében egyfajta „indítókulcs” szerepét tölti be. Arra a keresztre, melyről már megemlítettük, hogy a koronázáskor épp a király „pilise”, azaz fejtetője fölé került és arra a Szentkeresztre, melynek „megtalálására”, mint üdvtörténeti programra építették rá rendjüket a pilisi Pálosok….
