Károly Róbert fia, Nagy Lajos tizenhat éves volt, amikor 1342-ben fejére tették a szent koronát. Daliás termetű, szép arcú, művelt lelkű, bátor szívű volt az ifjú király. Apja példájára fényes udvart tartott, szeri-száma nem volt a lovagi játékoknak, melyekben ő maga is részt vett. Ha pedig hadba kellett szállni (s pedig sokszor kellett!), ott volt a had élén. S amikor a lengyel király halála után Lengyelországnak is királya lett, már három tenger mosta a magyar birodalom határát: a Keleti-, az Adriai- és a Fekete-tenger.
Nagy Lajos teljes negyven esztendeig volt Magyarország királya. S ez a negyven esztendő egyik legfényesebb kora a magyar történelemnek. Nagy volt azért is, mert szeretettel képviselte országának, népének érdekeit, s királyi hatalmát népe javára fordította. Mint később egyik halhatatlan utóda, az igazságos Mátyás, ő is gyakran megfordult álruhában a nép között, meghallgatta a nép panaszát, s tehetsége szerint orvosolta.
Nemcsak ő látott és tanult sokat olaszországi hadakozásaiban. Sokat láttak s tapasztaltak a magyar vitézek is. Az idegen földön tanultakat aztán itthon hasznosították. Fejlesztette a király az ország nevezetesebb helységeit is. Így a külső országokkal való kereskedést utak építésével és jó pénzekkel könnyítette meg. A nagyobb városokban pedig sorra emelkedtek a szebbnél szebb középületek, templomok, magánházak.
Előtte idegen országokba kényszerült a tanulni vágyó ifjúság. Ő egyetemet alapított Pécsett, ahol évenként ezernyi magyar ifjú gyűlt össze a haza minden részéből. Az udvart Visegrádról Budára költöztette át. Itt palotát építtetett, melyet Attila várának neveztek. Ezzel Buda az ország székvárosává, központjává lett.
Benedek Elek nyomán
Nagy Lajos teljes negyven esztendeig volt Magyarország királya. S ez a negyven esztendő egyik legfényesebb kora a magyar történelemnek. Nagy volt azért is, mert szeretettel képviselte országának, népének érdekeit, s királyi hatalmát népe javára fordította. Mint később egyik halhatatlan utóda, az igazságos Mátyás, ő is gyakran megfordult álruhában a nép között, meghallgatta a nép panaszát, s tehetsége szerint orvosolta.
Nemcsak ő látott és tanult sokat olaszországi hadakozásaiban. Sokat láttak s tapasztaltak a magyar vitézek is. Az idegen földön tanultakat aztán itthon hasznosították. Fejlesztette a király az ország nevezetesebb helységeit is. Így a külső országokkal való kereskedést utak építésével és jó pénzekkel könnyítette meg. A nagyobb városokban pedig sorra emelkedtek a szebbnél szebb középületek, templomok, magánházak.
Előtte idegen országokba kényszerült a tanulni vágyó ifjúság. Ő egyetemet alapított Pécsett, ahol évenként ezernyi magyar ifjú gyűlt össze a haza minden részéből. Az udvart Visegrádról Budára költöztette át. Itt palotát építtetett, melyet Attila várának neveztek. Ezzel Buda az ország székvárosává, központjává lett.
Benedek Elek nyomán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése