Szent László királyról talán az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy őt, az ő kozmikus és fizikai síkon való életét, nagyon sokféle módon lehet megközelíteni. Az egyik ilyen mód, az őt ábrázoló freskók, fali képek, szobrok, s korabeli egyházi iratok alapján lehetséges. Pontosan ezek az iratok hívják fel a figyelmünket arra, hogy Szent László alakja párhuzamosságot mutat Jézus Krisztussal. Sőt vele egyenértékűnek is szokták tételezni.
A legkorábbi egyházi himnuszainkban is nyomon követhető ez a tulajdonságkör.
Szent László 1077-1095-ig uralkodott. Ez a tény számunkra azért fontos, mert egy világhónap keretén belül (ami mint tudjuk 2160 év, és jelenleg a Halak világhónapban vagyunk) az ő uralkodása pont ezen időszak kellős közepén jelenik meg. Tehát elmondhatjuk, hogy ő benne teljesedik ki ennek az időszaknak minden kozmikus tulajdonsága. Ezért hívják őt lovag királynak, táltos királynak, magyarok csillagának, Jézus Krisztus megtestesülésének, a fény királyának.
Róla senki, semmilyen korban nem állította, hogy római, vagy bizánci katolikus lett volna.
Külön hangsúlyozzák, hogy ő katolikus, vagyis egyetemes vallású volt. Ami kereszténység van a világban, az ő benne ölt testet, s a kereszténység minden tulajdonságával rendelkezik.
Történelmi tény, hogy uralkodása alatt a német-római császár és a római pápa invesztitúra harcot vívnak. Az invesztitúra harc lényege, olyan egyházfői jogok megszerzése, mint a püspökök kinevezése, vagy például zsinat összehívásának joga. S ezt a csatát a német-római császár elveszti, mégpedig olyan szégyenletesen, hogy szőrcsuhában és térden állva kell a római pápától bocsánatot kérnie.
László pontosan ebben az időben hívja össze a szabolcsi zsinatot. Ez azt is mutatja, hogy ő isten-fiúi jogkörben uralkodott. Tehát nála fel sem merülhetett az invesztitúra harc lehetősége, hiszen ő nem apostoli király volt, hanem annál jóval több.
Összehívja a zsinatot, de nem azért, hogy egyházi törvényeket hozzon. Ő az első a történelemben, aki egy tárgyalóasztalhoz ültette a római pápa, és a konstantinápolyi pátriárka követét. Ugyanis 1054-ben megtörténik az egyházszakadás. Össze akarja békíteni a két vallási hatalmat, de nem sikerül neki. Az ok pedig pofon egyszerű. Rögtön kiderült volna, hogy nem Rómáé és nem Bizáncé a vallási nagyhatalom.
"Mi Magyarország nemesei, mi Magyarország legjobbjai meg hánytuk vetettük elménkben az emberiség romlásának okait. Ezért összegyűltünk Pannónia szent hegyén, hogy az emberiséget megmentő törvényeket hozzunk, hogy az a rossz, ami a világban felütötte fejét a jó által legyőzessék."
Ezekkel a veretes szavakkal kezdődik Szent László törvénykönyve. Sokan bírálják törvényeit, hogy nagyon embertelenek, nem elég humánusak. Hiszen egyik, talán leghíresebb törvénye kimondja, hogy aki egy tyúk értékénél többet lop, azt bitófán végezzék ki. Lehet, hogy kissé keménynek tűnnek ezek a szavak, de vegyük észre, hogy László törvényei nem a bűnöst védik, mint ahogy azt ma tesszük.
S itt rögtön ki is derül, hogy az ő törvényei átnyúlnak évszázadokon és a mához, hozzánk szólnak.
Ahhoz a világhoz, ahol nyolc ember hal meg egy bankrablás során, ahol büntetlenül lehet robbantgatni. Most is el kellenének Szent László törvényei. Ez időtlenségét bizonyítja.
László királynak volt egy lova. Ez még akár mindennapos kijelentés is lehetne, de van itt egy furcsaság. Mégpedig az, hogy soha semmilyen királynak, még Mátyás királyunknak a lováról sem szoktak megemlékezni a történetírók. László lováról pedig komoly tanulmányok készülnek.
Az ő lovát Szög-nek hívták. Erről az állatról pedig maga Bonfini is leírja, hogy értelemmel rendelkezik. Nincs olyan forrásunk, amely ne írná le, hogy a lova jelez, beszél a gazdájához. Tehát kimondhatjuk, hogy ez a ló táltos ló. És táltos lovat, már a népmeséinkben is csak táltos érdemel ki.
Szent László még hercegként, bátyjával, Gézával együtt háborút visel Salamon király ellen. Megdöbbenhetnénk azon, hogy az Árpád-házban megjelenik egy ószövetségi névvel megáldott király, ha nem tudnánk, hogy volt elődje, aki szintén hasonló helyről származott névvel rendelkezett. Aba Sámuelnek hívták. Tehát Salamonnak egy ilyen minőséget kellett kifuttatnia. Hiszen András király biztosan nem azért nevezte egyik fiát Salamonnak, másikat pedig Dávidnak, mert az ószövetségi királyhagyományt tekintette volna példaadónak, hanem azért mert ezt a pályát ki kellett teljesíteni, hogy vége lehessen.
László, Géza herceggel karöltve legyőzi Salamont.
Nemsokára ezen események után Szent Lászlóról a következőket jegyzik fel: Letörölte a gyalázatot Izraelről. Most válik fontossá, ha tudjuk, hogy egy valaki tudja letörölni a gyalázatot Izraelről, a messiás. Szent László itt válik eggyé Jézus Krisztussal.
Az említett mogyoródi csata után a győztes vitézek körbeállják a csatateret, ahol halott bajtársaik, és ellenfeleik fekszenek. Majd háromszor Isten nevét kiáltják az égbe. Ez után megjelenik lóháton Szent László, akinek véres az arca. Szkíta temetési rítus szerint karmolta véresre az arcát. Ott lépdel a halott emberek között, és mindegyiket nevén szólítja. Ez kell ahhoz, hogy a lélek el tudjon távozni a fizikai testből. Nevet kell neki adni. Vagy a valódi nevét, vagy ahogy a jelenések könyvében áll: mindenkinek van egy titkos neve, amit csak Ő tud.
De hát mit is jelent Szent László neve?
A László név egyszerre jelenti a leszállót és a felszállót. Ha mindehhez tudjuk, hogy a csillagos égen létezik egy virtuális metszéspont, amit leszálló holdcsomópontnak, és egy másik metszéspont, amit felszálló holdcsomópontnak hívnak, akkor már a kapcsolatot is megfejthetjük. Ezeknek az egyébként bolygóként viselkedő csomópontoknak egyik erőben léti helye az Ikrek csillagképben a Tejút egyik lejáratánál, míg a másik erőben léti helye a Nyilas csillagképben a Tejút másik lejáratánál, bejáratánál van. László tehát a Tejútról érkezik közénk és halála után, a Tejútra távozik.
Szent László napja az évkörben június 24-re esik. Pontosan, az éves fény maximum idejére. Vele szemben az évkör túloldalán Jézus Krisztus születésének az ideje december 21. van. Ez az éves fény minimum ideje. Így teljes az évkör, vagyis Ők kiegészítik egymást, ahhoz, hogy a világ teremtés-rendje fenntartható legyen.
Halálakor leírják, hogy a halottas szekér, amin az ő teste van, állati vonóerő nélkül elindul Váradra. A szekér megint csak felvezet bennünket a csillagos égboltra. A Göncöl-szekeret a néphagyomány nevezi Jézus Krisztus szekerének, Szent Mihály szekerének és Szent László szekerének is. Ennek a szekérnek, a csillagképnek hét fő és egy rejtett. Ez a szekér rúdjának középső csillaga, a Mizar fölött van és a Földről nézve, úgy tűnik, hogy ugrál. Neve Alcor. Csillagászati atlaszokban úgy szokták megjeleníteni, hogy három ló húzza a szekeret és a középső lovon, egy lovas ül. Az Alcor, magyar hagyomány szerinti elnevezése, Kismagyar. Csillag mítoszi hagyományunk elmondja, ha ez a kis csillag már nem ugrál többet, akkor jön el a világvége. S onnantól kezdve ez a szekér Szent Mihály szekerévé, az ítélkezés szekerévé lényegül át. Ilyen események történnek Szent László temetésekor.
De itt felvetődik a kérdés, valóban eltávozott az élők sorából? A válasz egyértelműen: nem. Itt van ő ma is közöttünk, csak úgy, mint ősei rejtezik, hogy egy adott pillanatban, egy adott történelmi helyzetben újra megmutassa a haza felé vezető utat.
(Szántai Lajos előadásai nyomán)
Sárosi Zoltán
A legkorábbi egyházi himnuszainkban is nyomon követhető ez a tulajdonságkör.
Szent László 1077-1095-ig uralkodott. Ez a tény számunkra azért fontos, mert egy világhónap keretén belül (ami mint tudjuk 2160 év, és jelenleg a Halak világhónapban vagyunk) az ő uralkodása pont ezen időszak kellős közepén jelenik meg. Tehát elmondhatjuk, hogy ő benne teljesedik ki ennek az időszaknak minden kozmikus tulajdonsága. Ezért hívják őt lovag királynak, táltos királynak, magyarok csillagának, Jézus Krisztus megtestesülésének, a fény királyának.
Róla senki, semmilyen korban nem állította, hogy római, vagy bizánci katolikus lett volna.
Külön hangsúlyozzák, hogy ő katolikus, vagyis egyetemes vallású volt. Ami kereszténység van a világban, az ő benne ölt testet, s a kereszténység minden tulajdonságával rendelkezik.
Történelmi tény, hogy uralkodása alatt a német-római császár és a római pápa invesztitúra harcot vívnak. Az invesztitúra harc lényege, olyan egyházfői jogok megszerzése, mint a püspökök kinevezése, vagy például zsinat összehívásának joga. S ezt a csatát a német-római császár elveszti, mégpedig olyan szégyenletesen, hogy szőrcsuhában és térden állva kell a római pápától bocsánatot kérnie.
László pontosan ebben az időben hívja össze a szabolcsi zsinatot. Ez azt is mutatja, hogy ő isten-fiúi jogkörben uralkodott. Tehát nála fel sem merülhetett az invesztitúra harc lehetősége, hiszen ő nem apostoli király volt, hanem annál jóval több.
Összehívja a zsinatot, de nem azért, hogy egyházi törvényeket hozzon. Ő az első a történelemben, aki egy tárgyalóasztalhoz ültette a római pápa, és a konstantinápolyi pátriárka követét. Ugyanis 1054-ben megtörténik az egyházszakadás. Össze akarja békíteni a két vallási hatalmat, de nem sikerül neki. Az ok pedig pofon egyszerű. Rögtön kiderült volna, hogy nem Rómáé és nem Bizáncé a vallási nagyhatalom.
"Mi Magyarország nemesei, mi Magyarország legjobbjai meg hánytuk vetettük elménkben az emberiség romlásának okait. Ezért összegyűltünk Pannónia szent hegyén, hogy az emberiséget megmentő törvényeket hozzunk, hogy az a rossz, ami a világban felütötte fejét a jó által legyőzessék."
Ezekkel a veretes szavakkal kezdődik Szent László törvénykönyve. Sokan bírálják törvényeit, hogy nagyon embertelenek, nem elég humánusak. Hiszen egyik, talán leghíresebb törvénye kimondja, hogy aki egy tyúk értékénél többet lop, azt bitófán végezzék ki. Lehet, hogy kissé keménynek tűnnek ezek a szavak, de vegyük észre, hogy László törvényei nem a bűnöst védik, mint ahogy azt ma tesszük.
S itt rögtön ki is derül, hogy az ő törvényei átnyúlnak évszázadokon és a mához, hozzánk szólnak.
Ahhoz a világhoz, ahol nyolc ember hal meg egy bankrablás során, ahol büntetlenül lehet robbantgatni. Most is el kellenének Szent László törvényei. Ez időtlenségét bizonyítja.
László királynak volt egy lova. Ez még akár mindennapos kijelentés is lehetne, de van itt egy furcsaság. Mégpedig az, hogy soha semmilyen királynak, még Mátyás királyunknak a lováról sem szoktak megemlékezni a történetírók. László lováról pedig komoly tanulmányok készülnek.
Az ő lovát Szög-nek hívták. Erről az állatról pedig maga Bonfini is leírja, hogy értelemmel rendelkezik. Nincs olyan forrásunk, amely ne írná le, hogy a lova jelez, beszél a gazdájához. Tehát kimondhatjuk, hogy ez a ló táltos ló. És táltos lovat, már a népmeséinkben is csak táltos érdemel ki.
Szent László még hercegként, bátyjával, Gézával együtt háborút visel Salamon király ellen. Megdöbbenhetnénk azon, hogy az Árpád-házban megjelenik egy ószövetségi névvel megáldott király, ha nem tudnánk, hogy volt elődje, aki szintén hasonló helyről származott névvel rendelkezett. Aba Sámuelnek hívták. Tehát Salamonnak egy ilyen minőséget kellett kifuttatnia. Hiszen András király biztosan nem azért nevezte egyik fiát Salamonnak, másikat pedig Dávidnak, mert az ószövetségi királyhagyományt tekintette volna példaadónak, hanem azért mert ezt a pályát ki kellett teljesíteni, hogy vége lehessen.
László, Géza herceggel karöltve legyőzi Salamont.
Nemsokára ezen események után Szent Lászlóról a következőket jegyzik fel: Letörölte a gyalázatot Izraelről. Most válik fontossá, ha tudjuk, hogy egy valaki tudja letörölni a gyalázatot Izraelről, a messiás. Szent László itt válik eggyé Jézus Krisztussal.
Az említett mogyoródi csata után a győztes vitézek körbeállják a csatateret, ahol halott bajtársaik, és ellenfeleik fekszenek. Majd háromszor Isten nevét kiáltják az égbe. Ez után megjelenik lóháton Szent László, akinek véres az arca. Szkíta temetési rítus szerint karmolta véresre az arcát. Ott lépdel a halott emberek között, és mindegyiket nevén szólítja. Ez kell ahhoz, hogy a lélek el tudjon távozni a fizikai testből. Nevet kell neki adni. Vagy a valódi nevét, vagy ahogy a jelenések könyvében áll: mindenkinek van egy titkos neve, amit csak Ő tud.
De hát mit is jelent Szent László neve?
A László név egyszerre jelenti a leszállót és a felszállót. Ha mindehhez tudjuk, hogy a csillagos égen létezik egy virtuális metszéspont, amit leszálló holdcsomópontnak, és egy másik metszéspont, amit felszálló holdcsomópontnak hívnak, akkor már a kapcsolatot is megfejthetjük. Ezeknek az egyébként bolygóként viselkedő csomópontoknak egyik erőben léti helye az Ikrek csillagképben a Tejút egyik lejáratánál, míg a másik erőben léti helye a Nyilas csillagképben a Tejút másik lejáratánál, bejáratánál van. László tehát a Tejútról érkezik közénk és halála után, a Tejútra távozik.
Szent László napja az évkörben június 24-re esik. Pontosan, az éves fény maximum idejére. Vele szemben az évkör túloldalán Jézus Krisztus születésének az ideje december 21. van. Ez az éves fény minimum ideje. Így teljes az évkör, vagyis Ők kiegészítik egymást, ahhoz, hogy a világ teremtés-rendje fenntartható legyen.
Halálakor leírják, hogy a halottas szekér, amin az ő teste van, állati vonóerő nélkül elindul Váradra. A szekér megint csak felvezet bennünket a csillagos égboltra. A Göncöl-szekeret a néphagyomány nevezi Jézus Krisztus szekerének, Szent Mihály szekerének és Szent László szekerének is. Ennek a szekérnek, a csillagképnek hét fő és egy rejtett. Ez a szekér rúdjának középső csillaga, a Mizar fölött van és a Földről nézve, úgy tűnik, hogy ugrál. Neve Alcor. Csillagászati atlaszokban úgy szokták megjeleníteni, hogy három ló húzza a szekeret és a középső lovon, egy lovas ül. Az Alcor, magyar hagyomány szerinti elnevezése, Kismagyar. Csillag mítoszi hagyományunk elmondja, ha ez a kis csillag már nem ugrál többet, akkor jön el a világvége. S onnantól kezdve ez a szekér Szent Mihály szekerévé, az ítélkezés szekerévé lényegül át. Ilyen események történnek Szent László temetésekor.
De itt felvetődik a kérdés, valóban eltávozott az élők sorából? A válasz egyértelműen: nem. Itt van ő ma is közöttünk, csak úgy, mint ősei rejtezik, hogy egy adott pillanatban, egy adott történelmi helyzetben újra megmutassa a haza felé vezető utat.
(Szántai Lajos előadásai nyomán)
Sárosi Zoltán
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése