Mikor kezdődött a Halak világkorszaka?
Manapság sok szó esik arról, hogy még a Halak világkorszakát éljük-e vagy már a Vízöntő-világhónapában vagyunk. A kérdés megválaszolását nyilvánvalóan megkönnyíti, ha tudjuk, hogy világkorszakunk mikor kezdődött.
Ennek ellenére erről kevés szó esik, talán mert a kérdésre látszólag egészen pontos válasz adható: a Halak világkorszaka akkor kezdődött, amikor a Tavaszpont (a Napút és az Égi egyenlítő metszéspontja) a Kos és a Halak csillagkép határán tartózkodott. Mivel a Tavaszpont definíció szerint a Kos jegy 0 fokán található, ami egyébként azonos a Halak jegy 30 fokával, így a fenti meghatározás úgy is megfogalmazható, hogy a Halak világkorszaka akkor kezdődött, amikor a Halak és a Kos jegy határa egybeesett a Halak és a Kos csillagkép határával.
Az ördög azonban a részletekben búvik meg, ugyanis nem egyértelmű, hogy a Kos és a Halak határa hol húzódik.
A csillagászat természetesen már kijelölte a csillagképek határvonalait - ezeket láthatjuk a modern csillagtérképeken -, de a kijelölések megállapodáson alapulnak, azaz önkényesek.
Hol található a Napúton (az Ekliptikán) az a térrész, amelyik a Halak minőséget hordozza, és hol, ami a Kos minőséget? A kérdésre természettudományos válasz nincs, hiszen az nem foglalkozik minőségekkel.
Kompetens elvileg az asztrológia lenne, de sajnos mai állapotában már nem képes teljes választ adni. Ennek ellenére érdemes megvizsgálnunk, hogy a fejezetcímben feltett kérdésre milyen válasszal szolgál ez a diszciplína.
A Halak és a Kos csillagkép határa ott van az égen, ahol van, ahol a Halak minőség átváltozik Kos minőségbe - más kérdés, hogy jelenleg nem tudjuk pontosan megmondani, hogy hol, legfeljebb önkényesen kijelölni. A Halak és a Kos jegy határa viszont éppen a Tavaszpont, ami definíció szerint a Kos jegy 0 fokára esik.
Mikor esett a Kos jegy 0 foka a Kos és a Halak csillagkép határára?
A Nyugati Sziderikus Asztrológia Fagan-Bradley iskolájának válasza a következő: a Kos jegy és a Kos csillagkép határa akkor esett egybe, amikor az Aldebaran csillag (a Bika csillagkép legfényesebb csillaga) a Bika jegyének kellős közepén, azaz 15 fok 0 perc 0 másodpercén tartózkodott. Természetesen ez is egy önkényes definíció, ami alapján viszont pontosan kiszámítható, hogy e meghatározás szerint mikor is volt az egybeesés: Krisztus után 221-ben.
Egy másik, sokkal régebbi múltra visszatekintő, a védikus (ősi indiai) asztrológiát használó iskola szerint a Kos jegy és csillagkép határa akkor esett egybe, amikor a Csitra (a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, amit mi Spica néven ismerünk) pontosan szemben állt a Tavaszponttal, azaz amikor a Szűz 30 fok 0 perc 0 másodpercén, avagy máshogy megfogalmazva a Mérleg 0 fok 0 perc 0 másodpercén tartózkodott. Ezt a számítási módot hívják Lahiri Ayanamsának, melyet az indiai kormány, amely ezt időszámítási célokra használja, hivatalosnak fogad el. (Láthatóan nem minden országban tartják hivatalos körök az asztrológiát áltudománynak.) Természetesen ez is egy önkényes (de nem légbőlkapott!) rögzítése a rendszernek, melyből az egybeesés időpontjára Krisztus után 285. adódik.
Egyszer megkérdeztem Pap Gábort, hogy szerinte mikor kezdődött a Halak világkorszaka. Frappáns, paraméterfüggetlen választ kaptam: "Jézus Krisztus születésekor".
Remekül ragadja meg a lényeget, hogy a Halak világkorszaka a kereszténység jegyében telik, kezdete pedig értelemszerűen annak elindítójához köthető.
Legyünk egy kicsit "engedékenyebbek" és fogalmazzunk így: a Halak világkorszaka Jézus Krisztus születésekor vagy az előtt néhány évtizeddel kezdődött. Erre az jogosít fel bennünket, hogy ha a csillagképeket minőségek hordozóinak tekintjük, akkor azok határa értelemszerűen "puha" lesz, az átmenet nem lehet ugrásszerű.
Ennek fényében mit gondoljunk az asztrológiai iskolák által megadott korkezdetekről, melyek látszólag majdnem 300 évvel eltérnek a Halak világhónapjának Krisztus születéséhez kötődő indításától? Bizonyára akad olyan, aki erre azt mondja, egyáltalán nem meglepő, hogy ez a komolytalan diszciplína ennyire rossz választ ad. Az ilyen megnyilvánulások otrombasága azonnal nyilvánvalóvá válik, ha az időt átváltjuk térre.
A világkorszakok kiváltója, a precesszió mai tudásunk szerint kb. 72 évente halad 1 fokot, azaz 285 évnek közel 4 fok felel meg. A telihold látszó átmérője fél fok, ami már szabad szemmel is könnyen észlelhető távolság az égen.
Képzeljük el, hogy a Göncölszekér egyik csillagát valami isteni kéz odébb tenné fél fokkal - mindenki azonnal észrevenné, hogy az alakzat máshogy néz ki, eltorzult. Négy fok a fél fok nyolcszorosa, óriási távolság az égen. Ennyit nem lehet tévedni a Halak-Kos határ meghúzásánál.
Lehetséges-e, hogy a Halak-korszak kezdete Krisztus születéséhez kötődik, és az asztrológiai iskolák is nagyjából helyesen adják meg a világhónap elejét? Igen, ha Krisztus nem kb. 2000, hanem 1700 évvel ezelőtt született.
Itt hirtelen rá kell döbbennünk arra, hogy már akadt valaki, aki ezt állította: Heribert Illig. A kitalált középkor elmélete megerősítést kap egy egészen váratlan irányból: az asztrológiától! Ez utóbbi pártatlan, hiszen nem befolyásolják a történelemmel kapcsolatos viták.
Ha kivesszük az Illig és munkatársai által meg nem történtnek vélt kb. 300 évet a történelemből, akkor egyszerre helyükre kerülnek a dolgok. Az Ayanamsa-rendszerben Krisztus születése (a történelemtudomány kb. Kr. előtt 4-re teszi) és a Halak világkorszak kezdete között mindössze 11 év különbség van (ha 300 kitalált évvel számolunk), és a Fagan-Bradley iskola szerinti számítással is csupán 75 év. Egyértelműen teljesül azon várakozásunk, hogy "a Halak világkorszaka Jézus Krisztus születésekor vagy az előtt néhány évtizeddel kezdődött".
Emlékeztetni kívánunk arra, hogy ha a csillagképeket minőségek hordozóinak tekintjük, akkor az azok átváltozását kifejező határ aligha lehet szinguláris (=egyetlen vonal), hanem egy zónává terebélyesedik. Így a Halak korszakának a Fagan-Bradley iskola és az Ayanamsa-rendszer által megadott kezdete között fennálló 64 év különbséget aligha tekinthetjük súlyosan
ellentmondónak.
A kitalált középkor elmélete ezennel a második közvetlen megerősítését kapja a nagyszámú közvetetten kívül. Az elsőre - szégyenünkre - egy német kutató, Klaus Weissgerber jött rá, ti. hogy a magyar krónikákból is hiányzik körülbelül 300 év, éppen abból az időszakból, amikorra Illig és munkatársai a betoldást vélelmezik. (Tóth Gyula "A magyar krónikák és a kitalált középkor" című tanulmánya és azonos című könyve azóta szerencsére kiköszörülte a csorbát, jelentősen továbblendítve a kutatást.)
Nem hallgathatjuk el, hogy az akadémikus tudomány nem fogadja el hiteles forrásnak a magyar krónikákat, az asztrológiát pedig komolytalannak tartja. Legyen néki hite szerint.
Visszatérve a fejezetcímbeli kérdésre, a fentiekben tárgyaltak szerint az átmenet a Kos korszakából a Halak korszakába szűk tizennyolc évszázaddal ezelőtt kezdődött meg és bő tizenhét évszázaddal ezelőtt fejeződött be. Mivel nem határvonal, hanem határzóna választja el a világhónapokat, így értelmetlen pontosabb válaszért küzdeni. Ennek következménye, hogy még több mint 400 év vár ránk a Halak számunkra nem túl előnyös világkorszakában.
Hacsak...
Jövendölés a Halak világkorszakának végéről"
Oly nyomorúságosak lesznek azok a napok, melyekhez hasonlók nem voltak minden teremtett álla(po)toknak (a szerző értelmező betoldása), melyeket Isten teremtett, teremtésétől fogva mindez ideig, és ez után nem lesznek, és ha Isten meg nem rövidítette volna azokat a napokat, minden test elveszne. De az választottakért megrövidíttetnek az nyomorúság napjai." (Márk 13, 19-20, ld. még Máté 24, 21-22).
Úgy véljük, hogy Krisztus jövendölése a Halak világhónapjának nyomorúságos végéről és a korszak megrövidítéséről szól. Ezt erősíti meg, hogy a Föld már nincs olyan állapotban, hogy még 400 évig bírja az emberi faj ön- és környezetpusztító tevékenységét.
Valaminek történnie kell - sokkal hamarabb, mint a Halak világhónapjának esedékes vége! Nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy - mint azt Pap Gábor különböző források elemzéséből kimutatta - a Halak-korszak végén időszakadék tátong.
Mi támasztja még alá, hogy a Halak világkorszakának végére vonatkozik a prófécia? Az említett evangéliumi szakaszok folytatása: "de az napokban annak az nyomorúságnak utána, az Nap meghomályosodik, és az Hold nem fénylik. És az égnek csillagi lehullanak, és az mennyei hatalmasságok megrendülnek." (Márk 13, 24-25, ld. még Máté 24, 29).
Ha az utolsó tagmondatot a Vizsolyi Biblia helyett a modern bibliatanácsi fordításból idézzük - "és az egek tartóerői megrendülnek" -, vagy Vida Sándor fordításából - "az egekben lévő tartóerők megrendülnek" - , akkor azonnal ráismerünk erre a toposzra. Hamlet malma című könyvében egyebek között a Kalevala és a nem ragozó nyelvű északi népek mitológiájának alapját képező Edda-dalok elemzése révén Giorgio di Santillana és Hertha von Dechend kimutatta, hogy az ilyen jellegű elbeszélések, melyek az egek tartóoszlopainak megrendüléséről vagy eltöréséről, illetve a csillagok lehullásáról szólnak, világkorszak-váltásokat írnak le.
"És akkor meglátjátok az embernek fiát eljönni felhőkben, nagy hatalommal és ditsőséggel. És ő akkor elbocsátja az ő angyalait, és ő választottit egybegyűjti az négy szelek felől az Földnek utolsó határától fogva az égnek utolsó határáig." (Márk 13, 26-27, ld. még Máté 24, 31).
Mi lesz tehát a világkorszak-váltás záróakkordja Krisztus jövendölése szerint? A második eljövetel!
Még egy rendkívül fontos utalás elhangzik: "Bizony mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzetség (Máténál nemzet!) addig, míg mindezek meg nem lesznek." (Márk 13, 30, Máté 24, 34).
Hogyan értelmezzük a nemzet, illetve nemzetség szavakat a jövendölésben? A bibliatanácsi fordítás itt a nemzedék szót használja mindkét evangéliumban - nyilvánvalóan helytelenül. Ez néhány évtizedes időtávlatra szólónak határozná meg a próféciát, ami, mint tudjuk, nem teljesült be, tehát hamisnak találtatna.
A Vizsolyi Biblia fordítója szerencsére pontosan érzi, hogy lényegesen hosszabb időtávra szól a jövendölés, és ezt a nemzet, illetve a nemzetség szavakkal adja vissza. A nemzet, illetve a nemzetség lényegesen hosszabb távon létező alakulatok, mint egy nemzedéknyi időtartam - ennyi ideig fennálló nemzetről vagy nemzetségről értelmetlenség beszélni.
A minimum, amit el kell fogadnunk, hogy a jövendölés évezredes időtávra szól.
Jelen tanulmány mondanivalója végül is egyetlen megállapításban összegezhető: a Halak világkorszaka Krisztus születésekor (vagy legfeljebb néhány évtizeddel előtte) kezdődött, és a második eljövetelkor ér majd véget, a világkorszakok normális menetéből következően esedékesnél korábban. Reményeink szerint nem csak a végkövetkeztetés, hanem az oda vezető út bejárása is hasznos tanulságokkal szolgált.
Manapság sok szó esik arról, hogy még a Halak világkorszakát éljük-e vagy már a Vízöntő-világhónapában vagyunk. A kérdés megválaszolását nyilvánvalóan megkönnyíti, ha tudjuk, hogy világkorszakunk mikor kezdődött.
Ennek ellenére erről kevés szó esik, talán mert a kérdésre látszólag egészen pontos válasz adható: a Halak világkorszaka akkor kezdődött, amikor a Tavaszpont (a Napút és az Égi egyenlítő metszéspontja) a Kos és a Halak csillagkép határán tartózkodott. Mivel a Tavaszpont definíció szerint a Kos jegy 0 fokán található, ami egyébként azonos a Halak jegy 30 fokával, így a fenti meghatározás úgy is megfogalmazható, hogy a Halak világkorszaka akkor kezdődött, amikor a Halak és a Kos jegy határa egybeesett a Halak és a Kos csillagkép határával.
Az ördög azonban a részletekben búvik meg, ugyanis nem egyértelmű, hogy a Kos és a Halak határa hol húzódik.
A csillagászat természetesen már kijelölte a csillagképek határvonalait - ezeket láthatjuk a modern csillagtérképeken -, de a kijelölések megállapodáson alapulnak, azaz önkényesek.
Hol található a Napúton (az Ekliptikán) az a térrész, amelyik a Halak minőséget hordozza, és hol, ami a Kos minőséget? A kérdésre természettudományos válasz nincs, hiszen az nem foglalkozik minőségekkel.
Kompetens elvileg az asztrológia lenne, de sajnos mai állapotában már nem képes teljes választ adni. Ennek ellenére érdemes megvizsgálnunk, hogy a fejezetcímben feltett kérdésre milyen válasszal szolgál ez a diszciplína.
A Halak és a Kos csillagkép határa ott van az égen, ahol van, ahol a Halak minőség átváltozik Kos minőségbe - más kérdés, hogy jelenleg nem tudjuk pontosan megmondani, hogy hol, legfeljebb önkényesen kijelölni. A Halak és a Kos jegy határa viszont éppen a Tavaszpont, ami definíció szerint a Kos jegy 0 fokára esik.
Mikor esett a Kos jegy 0 foka a Kos és a Halak csillagkép határára?
A Nyugati Sziderikus Asztrológia Fagan-Bradley iskolájának válasza a következő: a Kos jegy és a Kos csillagkép határa akkor esett egybe, amikor az Aldebaran csillag (a Bika csillagkép legfényesebb csillaga) a Bika jegyének kellős közepén, azaz 15 fok 0 perc 0 másodpercén tartózkodott. Természetesen ez is egy önkényes definíció, ami alapján viszont pontosan kiszámítható, hogy e meghatározás szerint mikor is volt az egybeesés: Krisztus után 221-ben.
Egy másik, sokkal régebbi múltra visszatekintő, a védikus (ősi indiai) asztrológiát használó iskola szerint a Kos jegy és csillagkép határa akkor esett egybe, amikor a Csitra (a Szűz csillagkép legfényesebb csillaga, amit mi Spica néven ismerünk) pontosan szemben állt a Tavaszponttal, azaz amikor a Szűz 30 fok 0 perc 0 másodpercén, avagy máshogy megfogalmazva a Mérleg 0 fok 0 perc 0 másodpercén tartózkodott. Ezt a számítási módot hívják Lahiri Ayanamsának, melyet az indiai kormány, amely ezt időszámítási célokra használja, hivatalosnak fogad el. (Láthatóan nem minden országban tartják hivatalos körök az asztrológiát áltudománynak.) Természetesen ez is egy önkényes (de nem légbőlkapott!) rögzítése a rendszernek, melyből az egybeesés időpontjára Krisztus után 285. adódik.
Egyszer megkérdeztem Pap Gábort, hogy szerinte mikor kezdődött a Halak világkorszaka. Frappáns, paraméterfüggetlen választ kaptam: "Jézus Krisztus születésekor".
Remekül ragadja meg a lényeget, hogy a Halak világkorszaka a kereszténység jegyében telik, kezdete pedig értelemszerűen annak elindítójához köthető.
Legyünk egy kicsit "engedékenyebbek" és fogalmazzunk így: a Halak világkorszaka Jézus Krisztus születésekor vagy az előtt néhány évtizeddel kezdődött. Erre az jogosít fel bennünket, hogy ha a csillagképeket minőségek hordozóinak tekintjük, akkor azok határa értelemszerűen "puha" lesz, az átmenet nem lehet ugrásszerű.
Ennek fényében mit gondoljunk az asztrológiai iskolák által megadott korkezdetekről, melyek látszólag majdnem 300 évvel eltérnek a Halak világhónapjának Krisztus születéséhez kötődő indításától? Bizonyára akad olyan, aki erre azt mondja, egyáltalán nem meglepő, hogy ez a komolytalan diszciplína ennyire rossz választ ad. Az ilyen megnyilvánulások otrombasága azonnal nyilvánvalóvá válik, ha az időt átváltjuk térre.
A világkorszakok kiváltója, a precesszió mai tudásunk szerint kb. 72 évente halad 1 fokot, azaz 285 évnek közel 4 fok felel meg. A telihold látszó átmérője fél fok, ami már szabad szemmel is könnyen észlelhető távolság az égen.
Képzeljük el, hogy a Göncölszekér egyik csillagát valami isteni kéz odébb tenné fél fokkal - mindenki azonnal észrevenné, hogy az alakzat máshogy néz ki, eltorzult. Négy fok a fél fok nyolcszorosa, óriási távolság az égen. Ennyit nem lehet tévedni a Halak-Kos határ meghúzásánál.
Lehetséges-e, hogy a Halak-korszak kezdete Krisztus születéséhez kötődik, és az asztrológiai iskolák is nagyjából helyesen adják meg a világhónap elejét? Igen, ha Krisztus nem kb. 2000, hanem 1700 évvel ezelőtt született.
Itt hirtelen rá kell döbbennünk arra, hogy már akadt valaki, aki ezt állította: Heribert Illig. A kitalált középkor elmélete megerősítést kap egy egészen váratlan irányból: az asztrológiától! Ez utóbbi pártatlan, hiszen nem befolyásolják a történelemmel kapcsolatos viták.
Ha kivesszük az Illig és munkatársai által meg nem történtnek vélt kb. 300 évet a történelemből, akkor egyszerre helyükre kerülnek a dolgok. Az Ayanamsa-rendszerben Krisztus születése (a történelemtudomány kb. Kr. előtt 4-re teszi) és a Halak világkorszak kezdete között mindössze 11 év különbség van (ha 300 kitalált évvel számolunk), és a Fagan-Bradley iskola szerinti számítással is csupán 75 év. Egyértelműen teljesül azon várakozásunk, hogy "a Halak világkorszaka Jézus Krisztus születésekor vagy az előtt néhány évtizeddel kezdődött".
Emlékeztetni kívánunk arra, hogy ha a csillagképeket minőségek hordozóinak tekintjük, akkor az azok átváltozását kifejező határ aligha lehet szinguláris (=egyetlen vonal), hanem egy zónává terebélyesedik. Így a Halak korszakának a Fagan-Bradley iskola és az Ayanamsa-rendszer által megadott kezdete között fennálló 64 év különbséget aligha tekinthetjük súlyosan
ellentmondónak.
A kitalált középkor elmélete ezennel a második közvetlen megerősítését kapja a nagyszámú közvetetten kívül. Az elsőre - szégyenünkre - egy német kutató, Klaus Weissgerber jött rá, ti. hogy a magyar krónikákból is hiányzik körülbelül 300 év, éppen abból az időszakból, amikorra Illig és munkatársai a betoldást vélelmezik. (Tóth Gyula "A magyar krónikák és a kitalált középkor" című tanulmánya és azonos című könyve azóta szerencsére kiköszörülte a csorbát, jelentősen továbblendítve a kutatást.)
Nem hallgathatjuk el, hogy az akadémikus tudomány nem fogadja el hiteles forrásnak a magyar krónikákat, az asztrológiát pedig komolytalannak tartja. Legyen néki hite szerint.
Visszatérve a fejezetcímbeli kérdésre, a fentiekben tárgyaltak szerint az átmenet a Kos korszakából a Halak korszakába szűk tizennyolc évszázaddal ezelőtt kezdődött meg és bő tizenhét évszázaddal ezelőtt fejeződött be. Mivel nem határvonal, hanem határzóna választja el a világhónapokat, így értelmetlen pontosabb válaszért küzdeni. Ennek következménye, hogy még több mint 400 év vár ránk a Halak számunkra nem túl előnyös világkorszakában.
Hacsak...
Jövendölés a Halak világkorszakának végéről"
Oly nyomorúságosak lesznek azok a napok, melyekhez hasonlók nem voltak minden teremtett álla(po)toknak (a szerző értelmező betoldása), melyeket Isten teremtett, teremtésétől fogva mindez ideig, és ez után nem lesznek, és ha Isten meg nem rövidítette volna azokat a napokat, minden test elveszne. De az választottakért megrövidíttetnek az nyomorúság napjai." (Márk 13, 19-20, ld. még Máté 24, 21-22).
Úgy véljük, hogy Krisztus jövendölése a Halak világhónapjának nyomorúságos végéről és a korszak megrövidítéséről szól. Ezt erősíti meg, hogy a Föld már nincs olyan állapotban, hogy még 400 évig bírja az emberi faj ön- és környezetpusztító tevékenységét.
Valaminek történnie kell - sokkal hamarabb, mint a Halak világhónapjának esedékes vége! Nem szabad arról sem elfeledkeznünk, hogy - mint azt Pap Gábor különböző források elemzéséből kimutatta - a Halak-korszak végén időszakadék tátong.
Mi támasztja még alá, hogy a Halak világkorszakának végére vonatkozik a prófécia? Az említett evangéliumi szakaszok folytatása: "de az napokban annak az nyomorúságnak utána, az Nap meghomályosodik, és az Hold nem fénylik. És az égnek csillagi lehullanak, és az mennyei hatalmasságok megrendülnek." (Márk 13, 24-25, ld. még Máté 24, 29).
Ha az utolsó tagmondatot a Vizsolyi Biblia helyett a modern bibliatanácsi fordításból idézzük - "és az egek tartóerői megrendülnek" -, vagy Vida Sándor fordításából - "az egekben lévő tartóerők megrendülnek" - , akkor azonnal ráismerünk erre a toposzra. Hamlet malma című könyvében egyebek között a Kalevala és a nem ragozó nyelvű északi népek mitológiájának alapját képező Edda-dalok elemzése révén Giorgio di Santillana és Hertha von Dechend kimutatta, hogy az ilyen jellegű elbeszélések, melyek az egek tartóoszlopainak megrendüléséről vagy eltöréséről, illetve a csillagok lehullásáról szólnak, világkorszak-váltásokat írnak le.
"És akkor meglátjátok az embernek fiát eljönni felhőkben, nagy hatalommal és ditsőséggel. És ő akkor elbocsátja az ő angyalait, és ő választottit egybegyűjti az négy szelek felől az Földnek utolsó határától fogva az égnek utolsó határáig." (Márk 13, 26-27, ld. még Máté 24, 31).
Mi lesz tehát a világkorszak-váltás záróakkordja Krisztus jövendölése szerint? A második eljövetel!
Még egy rendkívül fontos utalás elhangzik: "Bizony mondom néktek, hogy nem múlik el ez a nemzetség (Máténál nemzet!) addig, míg mindezek meg nem lesznek." (Márk 13, 30, Máté 24, 34).
Hogyan értelmezzük a nemzet, illetve nemzetség szavakat a jövendölésben? A bibliatanácsi fordítás itt a nemzedék szót használja mindkét evangéliumban - nyilvánvalóan helytelenül. Ez néhány évtizedes időtávlatra szólónak határozná meg a próféciát, ami, mint tudjuk, nem teljesült be, tehát hamisnak találtatna.
A Vizsolyi Biblia fordítója szerencsére pontosan érzi, hogy lényegesen hosszabb időtávra szól a jövendölés, és ezt a nemzet, illetve a nemzetség szavakkal adja vissza. A nemzet, illetve a nemzetség lényegesen hosszabb távon létező alakulatok, mint egy nemzedéknyi időtartam - ennyi ideig fennálló nemzetről vagy nemzetségről értelmetlenség beszélni.
A minimum, amit el kell fogadnunk, hogy a jövendölés évezredes időtávra szól.
Jelen tanulmány mondanivalója végül is egyetlen megállapításban összegezhető: a Halak világkorszaka Krisztus születésekor (vagy legfeljebb néhány évtizeddel előtte) kezdődött, és a második eljövetelkor ér majd véget, a világkorszakok normális menetéből következően esedékesnél korábban. Reményeink szerint nem csak a végkövetkeztetés, hanem az oda vezető út bejárása is hasznos tanulságokkal szolgált.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése