1882. október 22.
Meghal Arany János
1882. október 22-én meghalt Arany János, a 19. századi magyar líra kiemelkedő alakja.
Költői indulása a Kisfaludy Társaság 1847. évi pályadíjához kötődik, `Toldi` című műve ekkor Petőfi barátságát is megszerezte számára.
Költészetének csúcsát az 1850-es években írt versei, a székely és skót népi kincsestárból merített balladái és öregkori lírája - mely a modern költészet előfutárának tekinthető - jelentik. Anyagi biztonságát hivatalok vállalásával tudta csak megteremteni, melyek rengeteg munkát, terhet jelentettek számára.
Öregkorában írt versei, az `Őszikék` a nagyváros magányáról, a soha el nem felejtett nagyszalontai élet iránti vágyról, a föld szeretetéről tanúskodtak.
Impresszionista hangulatú költeményeit öniróniával és fájdalmas lemondással vegyíti kedvelt sétáló helyén, a Margitszigeten.
1817. március 2-án született Nagyszalontán. Tizenhat éves koráig otthon nevelkedett; előbb szülei oktatták féltő gonddal kései gyermeküket, majd a helyi iskolában tanult és segédtanítóskodott. 1833 novemberében a debreceni kollégium főiskolai tagozatára került, „tógátus” diák lett, de egy év múlva anyagi nehézségek miatt megszakította tanulmányait; 1834 márciusától egy évig Kisújszálláson lett segédtanító, majd visszatért a kollégiumba.
1836 tavaszán színésznek állt Debrecenben, később egy vándortársulat tagja lett, s a társulattal Máramarosszigetig jutott.
1836 augusztusában, hatvannégy évesen meghalt édesanyja, Megyeri Sára. Édesapja ekkorra már elvesztette szeme világát (később visszanyerte).
Aranyt egész életében furdalta az önvád, hogy a színészet miatt magára hagyta idős szüleit. Nem tért vissza Debrecenbe, hanem beteg apját gondozta és hivatalt vállalt.
Tanító, majd városi írnok lett, 1840-től másodjegyző.
Feleségül vette Ercsey Juliannát, s 1841-ben megszületett Juliska lányuk, 1844-ben László fiuk.
1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora lett Arany barátja és kollégiumi társa, Szilágyi István, akinek ösztönzésére görög klasszikusokat olvasott és megtanult angolul.
1846-ban érte el Arany János első irodalmi sikerét: Az elveszett alkotmány elnyerte a Kisfaludy Társaság - komikus eposz megalkotására kiírt - pályázatát; a következő évben, az újabb pályázaton pedig a Toldi kapta a társaság pályadíját. Ekkor kezdődött legendás barátsága Petőfivel, melyet leghívebben levelezésük tükröz.
A forradalom és szabadságharc idején a Nép barátja című néplap társszerkesztője Vas Gereben mellett. 1848 júliusában megbukott a szalontai követválasztáson. Novemberben nemzetőr Aradon.
1849 májusában belügyminiszteri fogalmazó Debrecenben és Pesten. A bukás után Szalonta környékén bujdosott az oroszok elől.
Járási írnok lett, majd 1851-ben fél évig Geszten a költőnek készülő Tisza Domokos nevelője volt.
1851 novemberében tanári állást vállalt a nagykőrösi református kollégiumban, a gimnázium magyar- és latintanára lett.
1859-ben akadémiai székfoglalóját tartotta Zrínyi és Tasso című tanulmányával. 1860-ban Pestre költözött, és elvállalta a Kisfaludy Társaság igazgatói tisztét. Megindította a Szépirodalmi Figyelő című hetilapot (1860), melyet Koszorú címmel átszervezett (1863). 1865-től volt az Akadémia titkára.
Ez év decemberében meghalt Juliska lánya, s részint e tragikus esemény hatására tíz évi hallgatás következett költői pályáján. 1868-tól Aranyék nevelték Juliska kislányát, Széll Piroskát.
1869 és 1876 között nyaranta Karlsbadban (Karlovy Vary) kúráltatta magát.
1870-ben az Akadémia főtitkárává választották. Az egyre több megpróbáltatással és elfoglaltsággal járó
megbízatásról hét év múlva mondott le.
1877-től tavasztól őszig a margitszigeti nagyszállóban lakik feleségével, a második emelet két, Dunára néző szobájában.
Ekkor már felmentették a főtitkári teendők alól, de lemondását az Akadémia csak 1879-ben fogadta el, meghagyva az Arany családnak lakosztályukat a Duna parti székházban.
1882. október 22-én halt meg.
Arany János kortársai:
- Batsányi János
- Berzsenyi Dániel
- Eötvös József
- Gárdonyi Géza
- Jókai Mór
- Kemény Zsigmond
- Kölcsey Ferenc
- Madách Imre
- Mikszáth Kálmán
- Petőfi Sándor
- Vajda János
- Vörösmarty Mihály
- Kisfaludy Sándor
Meghallgatható: /Ctrl+kattintás/
Ágnes asszony (6:09 - 2,81 MB)
A walesi bárdok (5:00 - 2,29 MB)
Tengeri hántás (4:31 - 2,07 MB)
Híd-avatás (4:25 - 2,02 MB)
Szondi két apródja (4:26 - 2,02 MB)
Tetemre hívás (4:50 - 2,21 MB)
Zách Klára (3:38 - 1,66 MB)
Vörös Rébék (4:07 - 1,88 MB)
Mátyás anyja (2:16 - 1,03 MB)
Pázmán lovag (9:07 - 4,17 MB)
V. László (2:43 - 1,24 MB)
Meghal Arany János
1882. október 22-én meghalt Arany János, a 19. századi magyar líra kiemelkedő alakja.
Költői indulása a Kisfaludy Társaság 1847. évi pályadíjához kötődik, `Toldi` című műve ekkor Petőfi barátságát is megszerezte számára.
Költészetének csúcsát az 1850-es években írt versei, a székely és skót népi kincsestárból merített balladái és öregkori lírája - mely a modern költészet előfutárának tekinthető - jelentik. Anyagi biztonságát hivatalok vállalásával tudta csak megteremteni, melyek rengeteg munkát, terhet jelentettek számára.
Öregkorában írt versei, az `Őszikék` a nagyváros magányáról, a soha el nem felejtett nagyszalontai élet iránti vágyról, a föld szeretetéről tanúskodtak.
Impresszionista hangulatú költeményeit öniróniával és fájdalmas lemondással vegyíti kedvelt sétáló helyén, a Margitszigeten.
1817. március 2-án született Nagyszalontán. Tizenhat éves koráig otthon nevelkedett; előbb szülei oktatták féltő gonddal kései gyermeküket, majd a helyi iskolában tanult és segédtanítóskodott. 1833 novemberében a debreceni kollégium főiskolai tagozatára került, „tógátus” diák lett, de egy év múlva anyagi nehézségek miatt megszakította tanulmányait; 1834 márciusától egy évig Kisújszálláson lett segédtanító, majd visszatért a kollégiumba.
1836 tavaszán színésznek állt Debrecenben, később egy vándortársulat tagja lett, s a társulattal Máramarosszigetig jutott.
1836 augusztusában, hatvannégy évesen meghalt édesanyja, Megyeri Sára. Édesapja ekkorra már elvesztette szeme világát (később visszanyerte).
Aranyt egész életében furdalta az önvád, hogy a színészet miatt magára hagyta idős szüleit. Nem tért vissza Debrecenbe, hanem beteg apját gondozta és hivatalt vállalt.
Tanító, majd városi írnok lett, 1840-től másodjegyző.
Feleségül vette Ercsey Juliannát, s 1841-ben megszületett Juliska lányuk, 1844-ben László fiuk.
1842-ben a nagyszalontai gimnázium rektora lett Arany barátja és kollégiumi társa, Szilágyi István, akinek ösztönzésére görög klasszikusokat olvasott és megtanult angolul.
1846-ban érte el Arany János első irodalmi sikerét: Az elveszett alkotmány elnyerte a Kisfaludy Társaság - komikus eposz megalkotására kiírt - pályázatát; a következő évben, az újabb pályázaton pedig a Toldi kapta a társaság pályadíját. Ekkor kezdődött legendás barátsága Petőfivel, melyet leghívebben levelezésük tükröz.
A forradalom és szabadságharc idején a Nép barátja című néplap társszerkesztője Vas Gereben mellett. 1848 júliusában megbukott a szalontai követválasztáson. Novemberben nemzetőr Aradon.1849 májusában belügyminiszteri fogalmazó Debrecenben és Pesten. A bukás után Szalonta környékén bujdosott az oroszok elől.
Járási írnok lett, majd 1851-ben fél évig Geszten a költőnek készülő Tisza Domokos nevelője volt.
1851 novemberében tanári állást vállalt a nagykőrösi református kollégiumban, a gimnázium magyar- és latintanára lett.
1859-ben akadémiai székfoglalóját tartotta Zrínyi és Tasso című tanulmányával. 1860-ban Pestre költözött, és elvállalta a Kisfaludy Társaság igazgatói tisztét. Megindította a Szépirodalmi Figyelő című hetilapot (1860), melyet Koszorú címmel átszervezett (1863). 1865-től volt az Akadémia titkára.
Ez év decemberében meghalt Juliska lánya, s részint e tragikus esemény hatására tíz évi hallgatás következett költői pályáján. 1868-tól Aranyék nevelték Juliska kislányát, Széll Piroskát.
1869 és 1876 között nyaranta Karlsbadban (Karlovy Vary) kúráltatta magát.
1870-ben az Akadémia főtitkárává választották. Az egyre több megpróbáltatással és elfoglaltsággal járó
megbízatásról hét év múlva mondott le.1877-től tavasztól őszig a margitszigeti nagyszállóban lakik feleségével, a második emelet két, Dunára néző szobájában.
Ekkor már felmentették a főtitkári teendők alól, de lemondását az Akadémia csak 1879-ben fogadta el, meghagyva az Arany családnak lakosztályukat a Duna parti székházban.
1882. október 22-én halt meg.
Arany János kortársai:
- Batsányi János
- Berzsenyi Dániel
- Eötvös József
- Gárdonyi Géza
- Jókai Mór
- Kemény Zsigmond
- Kölcsey Ferenc
- Madách Imre
- Mikszáth Kálmán
- Petőfi Sándor
- Vajda János
- Vörösmarty Mihály
- Kisfaludy Sándor
Meghallgatható: /Ctrl+kattintás/
Ágnes asszony (6:09 - 2,81 MB)
A walesi bárdok (5:00 - 2,29 MB)
Tengeri hántás (4:31 - 2,07 MB)
Híd-avatás (4:25 - 2,02 MB)
Szondi két apródja (4:26 - 2,02 MB)
Tetemre hívás (4:50 - 2,21 MB)
Zách Klára (3:38 - 1,66 MB)
Vörös Rébék (4:07 - 1,88 MB)
Mátyás anyja (2:16 - 1,03 MB)
Pázmán lovag (9:07 - 4,17 MB)
V. László (2:43 - 1,24 MB)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése