I. Rákóczi György
(Szerencs 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.)
(Szerencs 1593. június 8. – Gyulafehérvár, 1648. október 11.)
Erdélyi fejedelem 1630-tól haláláig.
Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött.
Uralkodása alatt Erdély gazdaságilag és politikailag is megerősödött.
Édesapja a Rákóczi-ház felemelkedését elindító Rákóczi Zsigmond fejedelem volt. Anyja Rákóczi második felesége, Gerendi Anna volt.
Rákóczi 1593. június 8-án született Szerencsen. 1615-ben ónodi várkapitány és Borsod vármegye főispánja lett.
1616-ben kötött házasságot Lorántffy Zsuzsannával, akinek kezével Sárospatakot is megszerezte.
A várhoz tartozó birtokok révén Észak-Kelet Magyarország leghatalmasabb főura lett. Bethlen Gábor is számított rá, 1619-ben csatlakozott Habsburg-ellenes hadjáratához, Kassát is elfoglalta.
1630. december 1-jén a segesvári országgyűlésen fejedelemmé választották. Erős központi hatalmat épített ki, jelentősen támogatta a református egyházat. Ügyes politikus volt, a szalontai csatában legyőzött idősebb Bethlen Istvánnal is sikerült kiegyeznie.
1642-ben fejedelemmé választatta György fiát.
Az utódlást a Porta is jóváhagyta.
1643-ban bekapcsolódott a harmincéves háborúba, szövetséget kötött Svédországgal és Franciaországgal. 1645-ben közös hadjáratot indított Brünn ellen, azonban augusztus 16-án a Porta visszarendelési parancsára hivatkozva hazatért Erdélybe. December 16-án megkötötte a linzi békét.
Uralkodása alatt Erdély békében fejlődött.
Feleségével, Lórántffy Zsuzsannával sokat tett az oktatásért, a művelődésért.
Lórántffy Zsuzsanna férje oldalán tevékenyen részt vett a családi birtokok kormányzásában, majd a Habsburg-ellenes hadjáratok idején a katonafogadásokban és csapatszervezésekben is. A fejedelemasszony kitűnő gazda és kertész, nagy pártfogója a kálvinista egyházi és iskolai intézményeknek.
A pataki kollégium sorsa különösen szívügye volt.
I. Rákóczi György nem volt toleráns a reformáció újabb irányzataival, fellépett az unitáriusok, és a szombatosokkal szemben.
A fejedelmet a gyulafehérvári székesegyházban temették el.
Rákóczi 1593. június 8-án született Szerencsen. 1615-ben ónodi várkapitány és Borsod vármegye főispánja lett.
1616-ben kötött házasságot Lorántffy Zsuzsannával, akinek kezével Sárospatakot is megszerezte.
A várhoz tartozó birtokok révén Észak-Kelet Magyarország leghatalmasabb főura lett. Bethlen Gábor is számított rá, 1619-ben csatlakozott Habsburg-ellenes hadjáratához, Kassát is elfoglalta.
1630. december 1-jén a segesvári országgyűlésen fejedelemmé választották. Erős központi hatalmat épített ki, jelentősen támogatta a református egyházat. Ügyes politikus volt, a szalontai csatában legyőzött idősebb Bethlen Istvánnal is sikerült kiegyeznie.
1642-ben fejedelemmé választatta György fiát.
Az utódlást a Porta is jóváhagyta.
1643-ban bekapcsolódott a harmincéves háborúba, szövetséget kötött Svédországgal és Franciaországgal. 1645-ben közös hadjáratot indított Brünn ellen, azonban augusztus 16-án a Porta visszarendelési parancsára hivatkozva hazatért Erdélybe. December 16-án megkötötte a linzi békét.
Uralkodása alatt Erdély békében fejlődött.
Feleségével, Lórántffy Zsuzsannával sokat tett az oktatásért, a művelődésért.Lórántffy Zsuzsanna férje oldalán tevékenyen részt vett a családi birtokok kormányzásában, majd a Habsburg-ellenes hadjáratok idején a katonafogadásokban és csapatszervezésekben is. A fejedelemasszony kitűnő gazda és kertész, nagy pártfogója a kálvinista egyházi és iskolai intézményeknek.
A pataki kollégium sorsa különösen szívügye volt.
I. Rákóczi György nem volt toleráns a reformáció újabb irányzataival, fellépett az unitáriusok, és a szombatosokkal szemben.
A fejedelmet a gyulafehérvári székesegyházban temették el.
Erdélyi fejedelmek
forrás: wikipédia.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése