Janus Pannonius csontjait 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor fedezték fel.A püspökség eddig is valószínűsítette, de a legújabb antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján biztosra veszi, hogy a költő csontjait találták meg.
Az újratemetés alkalmából a Pécsi Püspöki Könyvtár megjelenteti a Janus Pannonius pécsi püspök dicsőítő éneke veronai mesteréhez, Guarinóhoz című, 1518-ban, Baselban kiadott kötetének reprint kiadását.
Mindössze kétszáz készül belőle, ebből 120-130 kerül kereskedelmi forgalomba.
A püspökség eddig is valószínűsítette, de a legújabb antropológiai vizsgálatok idén tavasszal kapott eredményei alapján biztosra veszi, hogy a költő csontjait találták meg. Ezért úgy döntött, az újratemetés kijár a magyar irodalom és a katolikus egyház e neves személyiségének, s nyitánya lehet a fennállásának 1000. évfordulójára készülő Pécsi Egyházmegye jövő évi ünnepi rendezvénysorozatának.
A csontváz bal tenyere alatt, a jobb combnyakon az 1464-ben felszentelt II. Pál pápa ólomból készült bulláját fedezték fel a kutatók.
Antropológusok a csont vizsgálatával megállapított életkor, a magasság, valamint az elhunyt betegségei alapján azonosították a sírban talált maradványokat. Mind megfelelt annak, amit Janus Pannonius önmagáról írt. Emellett a sír helye, a kátránynyomok, a pápai bulla, valamint az antropológusok - Marcsik Antónia és K. Zoffman Zsuzsa - szakvéleményei is alátámasztják, hogy 17 évvel ezelőtt valóban Janus Pannonius nyughelyére bukkantak.
Janus Pannonius 1434-ben született a Dráva menti Csezmice községben. Kisnemesi származású özvegy anyja költséges külföldi taníttatását nagybátyjára, Vitéz Jánosra bízta. Janus 1447-ben Guarino da Verona ferrarai magániskolájába került, a koraérett gyermekben gyorsan kibontakozott a költői tehetség.
A költő 1454-ben Padovában jogi tanulmányokba kezdett, befejezésük után itáliai útra indult. Amikor Hunyadi Mátyás a magyar trónra került, Janust hazahívták rokonai, egyenesen az udvarba, ahol a királyné kancellárja, majd királyi kancellár, azaz az udvari hivatalok vezetője lett.
Mátyás király és Vitéz János 1465 márciusában a pécsi püspököt küldte II. Pálhoz megválasztását üdvözlendő.
Ez volt Janus Pannonius karrierjének csúcsa, pár év múlva azonban kegyvesztetté vált: mikor Mátyás békét kötött a török szultánnal, Vitéz János egész köre úgy érezte, hogy politikai elképzelésük csődbe jutott, a király elárulta a Hunyadi-hagyományt.
Vitéz János és Janus Pannonius szembefordult a királlyal, Hunyadi egykori vezérkarával, a hajdani törökverő vezérekkel összeesküdtek megbuktatására. Mátyás azonban résen volt, rajtuk ütött, így Janus 1471 novemberében a felvidéki Léva mellől püspökségébe menekült, majd 1472. március 15-én elhagyta Pécset és Itália felé vette útját.
Az évek óta tüdőbajban szenvedő humanista költő útközben tüdőgyulladást kapott és a Zágráb feletti Medvevárában meghalt.
Janus Pannoniust ott temették el a Remete nevű pálos kolostorban, később azonban egy híve exhumáltatta és Pécsre vitette. Kátrányos koporsóban rejtegették több évig, míg Mátyás a püspököt megillető tisztességes temetést el nem rendelte.
Mátyás hamarosan pécsi püspökké nevezte ki.
Legismertebb műve a Pannónia dicsérete című epigramma, melyet már Magyarországon írt:
Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek,
S most Pannónia is ontja a szép dalokat.
Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám,
Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld!
(Berczeli Anzelm Károly fordítása)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése