Meglepően keveset tudunk arról a helyről, földrajzi régióról, ahol (hiteles történelmünket tekintve) több ezer éve élünk.Nem vagyunk tisztában a terület adottságaival, lehetőségeivel, s lassan elfelejtjük, hogyan is működtethető gazdaságosan és életközeli módon. Ezen ismeretek hiányában pedig képtelenek vagyunk reálisan megítélni múltunk eseményeit, jelenünk folyamatait és jövőnk számára (általunk vagy mások által) kitűzött céljainkat.
Meg kell említeni, hogy ebben a folyamatban nem csak mi vagyunk ludasak, úgy tűnik „valakik” nagyon nem akarják, hogy bizonyos irányban vizsgálódjunk a Kárpát-medence témájában.
Egy nagyon markáns példát említsünk meg: a középiskolások számára jelenleg előírt földrajzi atlasz egyetlen esetben sem nyújt lehetőséget arra, hogy szerves egészében, egységben láthassuk a Kárpát-medencét! Vagy olyan távolságból ábrázolja, amin már nem látszanak a részletek (Európa domborzata címen), vagy rendre „megvágja” a térképet, hogy valamely fontos része hiányozzon a területnek.
Tudnunk kell, hogy amikor a Kárpát-medencéről beszélünk, nem egyszerűen csak a Föld egyik régiójáról van szó. Minden híresztelés ellenére ez egy kitüntetett terület a bolygón, értve ezt földrajzilag, geológiailag, éghajlatilag és biológiailag. Egyedülálló egység, mely az élet számára különlegesen kedvező körülményeket kínál.
Hogy általánosságban mit érdemes tudni a Kárpát-medencéről, azt a következő tételsorban foglaljuk össze. Meg kell jegyeznem, ezek a dolgok csaknem maguktól értetődőek, nagyon sok kutató és laikus már kiemelt egyet vagy többet ezek közül, ennek a cikknek a célja mindössze az, hogy a legfontosabb ismereteket az interneten is elérhetővé tegyük az érdeklődők számára…
A Kárpát-medence Európa közepe
A Kárpát-medence minden szempontból Európa középső régiójában helyezkedik el. Ha veszek egy körzőt, és a Kárpát-medence területén leszúrom, olyan körívet húzhatok, mely érinti az Ural hegységet, a Skandináv-félsziget legészakibb pontját és az Ibériai-félsziget legnyugatibb pontját. Ez azt jelenti, hogy ennél jobban nem is lehetnénk középen.
Tény, hogy ugyanazon erők, amik nem engedik egységben szemlélni és szemléltetni a Kárpát-medencét, megpróbálják azt a felismerést is elnyomni, hogy Európa szíve, közepe itt dobog. Két példát említenék:
Ezt a középső pozíciót jelzik néha úgy, hogy a „Nyugat és Kelet határán” vagyunk. Ez a megfogalmazás tisztán mutatja a Pap Gábor által felvázolt Mag-héj paradoxont, amelyet jelenleg igen nehezen akar megérteni a világ.
Ugyanezt a jelenséget érhetjük tetten abban a kifejezésben, hogy a Kárpát-medence és Magyarország „átjáróház”, meg a „népek országútján” fekszünk. Pont így kell megfogalmazni a helyzetet, ha a földrajzi pozíciónk jelentette páratlan stratégiai előnyt el akarjuk feledtetni.. Főleg azért, mert egyik sem igaz: a Kárpát-medencén soha nem jártak át népek. Amely nép ide akart jönni, az idáig jött, amely nép viszont át akart törni a védelmi vonalon és tovább akart hódítani, az megakadt és visszadobódott. Továbblépésre csak abban az esetben van lehetőség, ha gyökeret tud ereszteni ezen a területen.
Tény, hogy a Kárpát-medencén számos kereskedelmi útvonal vezetett, de figyelembe véve, hogy a távolsági kereskedelem egészen a középkor végéig csupán luxustermékek kis mennyiségű vándorlását jelenti, ez még nem indokolja a fenti kifejezéseket.
A Kárpát-medence az élet minőségi fejlődése számára optimális körülményeket biztosít
Bár az Élet a Föld minden pontján jelen van, egyáltalán nem mindegy, hogy milyen környezeti feltételek között kell működnie. Ahhoz, hogy minőségileg a legjobb szinten működhessen egy élő rendszer, egy optimális egyensúlyi helyzetre van szükség. A mérsékelt éghajlati övben alakul ki az a környezet, ahol ez az egyensúly hosszú távon is fenntartható, így a fejlődésre elég idő áll rendelkezésre, de koránt sem mindegy, hogy milyenek a helyi földrajzi viszonyok. Ahhoz, hogy az élet maximális erővel és a lehető legjobb minőségben kibontakozhasson egy területen, több környezeti feltételnek kell teljesülnie:
Természettől maximálisan védett hely legyen
Az életet védeni kell. A környezeti feltételek erősíthetik az életközösséget, de a hirtelen érkező káros hatások igen nagy pusztítást okozhatnak. Ezért fontos, hogy a terület egyetlen földrajzi egységben, megfelelő geológiai védelmet élvezzen.
A Kárpát-medencét a Kárpátok gyűrűje övezi. Nem szigeteli el a környezetétől (ehhez nem elég magas), de a lehető legnagyobb mértékben védelmezi a belső régiókat. A hegykoszorú remek lehetőséget biztosít arra, hogy a földrajzi egységbe érkezőket és távozókat ellenőrizzék, katonailag jól védhetővé válik a terület. Ezt a tulajdonságát sokszor és hatékonyan használták fel őseink.
Elég tágas és változatos ahhoz, hogy az élet teljes spektruma megnyilatkozzon benne.
Az élet kibontakozásához megfelelő nagyságú tér kell. Ez a Kárpát-medence esetében adott (több mint 300 ezer km2), a változatosságra sem lehet panaszkodni, hiszen az alföldtől a hegyvidékig igen sokféle földrajzi környezet megtalálható hazánkban. Nagyon fontos, hogy nincsenek a medencén belül izolált, a többi földrajzi egységtől elzárt részek.
Fontos tényező, hogy a Kárpát-medence alakja közelít a körhöz, és kevés a szűk, egy irányra leszűkített terület. Így minden irányban fejlődhet az élet, nincs beszűkülve a mozgástere.
Rendelkezzék biztonsági tartalékkal
A védelem ellenére bármikor történhetnek olyan katasztrófák, melyek veszélyeztetik az életet. Ebben az esetben szükséges, hogy legyen egy tartalék, ami a vészterhes időkben menedéket nyújt és ahonnan újra elindulhat a fejlődés, ahonnan a veszteségek pótolhatóak.
A Kárpát-medence egyik „vésztartaléka” Erdély (ráadásul a székelyek csillaga a Szaturnusz – a megtartó erők szimbóluma), a történelem során számos esetben bizonyította, hogy képes az értékeinket megőrizni és életben tartani a legnagyobb csapások alatt is. Jelenleg ez a tartalékunk kritikus helyzetben van, hiszen az anyaországgal való kommunikációja blokkolva van, ugyanakkor egy megtartó szerepre tökéletesen alkalmatlan népesség tölti ki egyre jobban.
A másik tartalékunk Morva–folyóvölgy, Bécsi– és Cseh–medence irányában nyílik tovább, ami nagyon sokáig hun-magyar uralom alatt állt. A területet többször katonai erővel kellett megvédeni, mert magyarellenes idegen erők szállták meg (Pozsonyi csata, Morvamezei csata). Erre a területre oda kell figyelni, stratégiailag nagy jelentőségű, ugyanis ha valaki nyugat felől nagy erejű támadást akar indítani a Kárpát-medence ellen, pontosan ezen a területen kell összevonnia csapatait!
Természetes módon működtethető legyen (természet- és folyamgazdálkodás)
Az élet és az ember természetes körülmények között szimbiózisban él, vagyis egy olyan kapcsolatban, ahol kölcsönösen, egymás hasznára szabályozzák egymást a felek. Ez csakis az egymásért való tevékenykedésben lehetséges, vagyis nincs helye a „természet legyőzésének” vagy más, agresszívan beavatkozó, szennyezve pusztító ipari tevékenységnek. Ellenkező esetben a szimbiózis felborul és olyan „ellentámadásoknak” lehetünk megtapasztalói, mint az elmúlt évek árvizei, aszályai, stb.
A folyók természetes pulzáló (kiáradó-visszahúzódó) életritmusát Európában egyedül a Kárpát-medencében állították a természet szolgálatába. Ennek következtében Magyarország a török hódoltságig (de részegységeiben még jóval utána is) legendásan bővelkedett természeti javakban. Gondoljunk csak arra a megjegyzésre, hogy Magyarországon a folyóknak csak a fele áll vízből, a másik fele hal.
Jelen pillanatban ez a természetes gazdálkodás nem működik, de még javarészt helyreállítható. Amennyiben ez nem történik meg, a Kárpát-medencére az elsivatagosodás vár.
A Kárpátok minden tekintetben egyedülálló védelmet biztosítanak
Külön érdemes megemlékezni arról a páratlan stabilitású védelemről, amit ez a földrajzi egység élvez pozíciójának és szerkezetének köszönhetően.
Geológiai stabilitás: a Kárpát-medence igen stabil geológiai képződmény, ezt bizonyítja azt is, hogy a földrengések igen ritkák és enyhék, többnyire a medence peremterületein fordulnak elő. A legnagyobb földrengések is a nemzetközi skálán még a közepes kategóriába esnek bele. Az elmúlt 1500 év legnagyobb hazai földmozgásai között is mindössze egy van, ami erősnek tekinthető (Komárom, 1768, 6,3-as erősség a Richter-skála alapján).
Rendkívüli jelentőségű, hogy a Kárpát-medence alatti kőzetlemez igen vékony, az óceáni kőzetlemezekkel összevethető (nota bene: a Kárpát-medence területén nagyon sokáig tenger volt!) vastagságú! Ennek köszönhetően a törésvonalak mentén számos hőforrás és gyógyvíz fakad, melyek egyedülálló gyógyító erőt biztosítanak.
Éghajlatok szintézise: A Kárpát-medence középsőnek tekinthető éghajlati szempontból, ugyanis ebben a régióban találkozik az óceáni, a kontinentális és a mediterrán éghajlat, egymást kiegyenlítve egy sajátos rendszert alakítva ki.
Egyesek a „három éghajlat határán” kifejezést szeretik, én inkább azt mondanám, hogy a Kárpát-medencétől távolodva válik szét három markáns időjárási tendencia.
Egyszerűen megfogalmazva a Kárpátok hegyrendszere „megfogja” a keleti száraz kontinentális éghajlat irányából érkező „orosz telet”, délről nyitottabb az enyhe légtömegek számára és Nyugatról még elegendő csapadékos légtömeget enged be, bár ebből az irányból már a Duna jelentősebb vízforgalmat bonyolít le.
Fontos kérdés, hogy ez a rendszer hogyan alakul át meg a globális éghajlatváltozás miatt, de egyelőre úgy tűnik, a Kárpát-medence a nagyobb éghajlati anomáliákkal szemben is nyújt bizonyos védelmet.
Katonai védőerő: A Kárpát-medence részeiben, de különösen a maga egészében kivételesen jól védhető földrajzi egység. A Kárpátok hegyláncai valamint az ország más földrajzi tulajdonságai egyedülállóan jól védelmezhető területet ajándékoztak az itt lakóknak. Bár hosszasan lehetne elemezni Magyarország hadtörténetét ebből a szempontból, itt csak néhány szemléletes példát szeretnék megemlíteni:· Árpád honfoglalása után a következő hadsereg, ami tartósan (tehát nem néhány hónapra, mint a tatár had) az egész ország területét (tehát nem csak egy részét, mint a törökök) megszállás alatt tudta tartani, az a szovjet vörös hadsereg volt. A kettő között pedig egy egész évezred telt el és ne felejtsük el, Árpád „haza” jött!
Annak ellenére, hogy 1945-ben már a Kárpát-medence megosztott volt, a szovjet hadseregnek hihetetlen lassan sikerült átverekednie magát az országon! A Kárpátokat 1944. augusztus 29-én érték el, az ország nyugati oldalán a földrajzi határt jelentő Lajtát pedig 1945. április 14-én lépték át. Ez csaknem 7 teljes hónap! Budapest ostroma Sztálingrád után a második leghosszabb, városért vívott csata volt!
· A tatárjárás során a tatár hadak vesztesége olyan volt, mint sehol máshol: külön temetőt létesítettek a Magyarországon elesettek részére. A súlyos csapás ellenére az ország néhány év alatt talpra állt, visszavert egy erős német támadást nyugatról, néhány évvel később (1285) pedig egy jóval nagyobb léptékű tatár támadást sikeresen állított meg!
· A világot rettegésben tartó, a kor legmodernebb és legnagyobb haderejét képviselő török hadak nem voltak képesek az egész országot uralmuk alá hajtani. Az elfoglalt területek többségét árulás (az akkori idők „nemzetközi erői”, a zsoldos csapatok gyáva megfutamodásai) révén szerezték meg!
Gazdasági erő: A Kárpát-medence képes a teljes önellátásra, minden olyan természeti és környezeti feltétel adott, ami az emberi lét szerves teljességének kibontakoztatásához szükséges.
Magyarország egészen a török időkig vezető gazdasági hatalom volt, nem csak a térségben, hanem Európában. Ez a vezető pozíció csak az erőltetett iparosodás (valamint az ország gazdaságának szándékos pusztítása) következtében veszett el.
A környezet rovására működő ipari tevékenységekhez viszont csak korlátozott nyersanyagkészlettel rendelkezünk, ezt egy természetes leszabályozásnak is tekinthetjük! Ráadásul a trianoni diktátum által sikerült lemetélni Magyarországról az ipar működéséhez szükséges nyersanyagforrások 90%-át, de látható módon az új „tulajdonosok” nem képesek rendeltetésszerűen működtetni ezeket az erőforrásokat.
A Kárpát-medence folyamainak pulzáló működése az élet számára optimális
A Kárpát-medence vízrajza egyedi a világon, bár párhuzamai vannak. A Duna-Tisza páros ugyanolyan élő folyamközi rendszert működtet, mint egykor Mezopotámiában (=Folyamköz) a Tigris és az Eufrátesz, mint a Turán-alföldön az Amu-Darja és a Szir-Darja, vagy mint a Nílus Egyiptomban végez/végzett.
A különbség az, hogy a Kárpátokon kívül egyetlen felsorolt folyamközi területnek sincs jelentős hegylánc alkotta védelme! Fontos az is, hogy a Kárpát-medence az egyetlen hely, ahol a folyamok pulzáló működésére épülő természetgazdálkodás még mindig működtethető!
Egyiptom, Mezopotámia, a Tarim-medence ma már sivatag, s ebben az elsivatagosodásban éghajlatváltozás mellet nagy szerepe volt az emberi tevékenységnek is.
A Kárpát-medence a Föld kiemelt energetikai központjai közé tartozik
A Föld, mint élő rendszer, az emberhez hasonlóan nem homogén energiatérrel bír, időben és térben csomópontszerű, hierarchikus jellegű energetikai szerkezete van. A Földön vannak erősebb és gyengébb energiaközpontok, amik az emberi szervezet akupunktúrás pontjaihoz, valamint a nagyobb központok a csakrákhoz hasonlíthatóak.
Ezen nagy központok közül egy a Pilisben, a Dobogó-kő alatt található, a hagyományok szerint ez a Föld Szív-csakrája. De mai napig megtapasztalható az energia a Tápiószentmárton melletti Attila-dombon.
Az energetikailag telített pontok között összekötő energiaáramlások vannak, amik a meridiánokkal analóg módon működnek. Ezek feltérképezése már jelenleg is folyik, bár nagyrészt még a jövő feladata.
A Kárpát-medence igen bőven rendelkezik energetikailag telítettebb pontokkal és aktív energetikai útvonalakkal, és nagyon sok jel arra utal, hogy őseink ezt az energetikai hátteret jól karban tartották és működtették, sőt egyes jelek arra utalnak, hogy képesek voltak irányítani ezeket az energiákat. Mátyás korában, illetve nem sokkal az ő halála után ezen pontok és energetikai kapuk nagy részét lezárták.
Magyarország egészen a török időkig vezető gazdasági hatalom volt, nem csak a térségben, hanem Európában. Ez a vezető pozíció csak az erőltetett iparosodás (valamint az ország gazdaságának szándékos pusztítása) következtében veszett el.
A környezet rovására működő ipari tevékenységekhez viszont csak korlátozott nyersanyagkészlettel rendelkezünk, ezt egy természetes leszabályozásnak is tekinthetjük! Ráadásul a trianoni diktátum által sikerült lemetélni Magyarországról az ipar működéséhez szükséges nyersanyagforrások 90%-át, de látható módon az új „tulajdonosok” nem képesek rendeltetésszerűen működtetni ezeket az erőforrásokat.
A Kárpát-medence folyamainak pulzáló működése az élet számára optimális
A Kárpát-medence vízrajza egyedi a világon, bár párhuzamai vannak. A Duna-Tisza páros ugyanolyan élő folyamközi rendszert működtet, mint egykor Mezopotámiában (=Folyamköz) a Tigris és az Eufrátesz, mint a Turán-alföldön az Amu-Darja és a Szir-Darja, vagy mint a Nílus Egyiptomban végez/végzett.
A különbség az, hogy a Kárpátokon kívül egyetlen felsorolt folyamközi területnek sincs jelentős hegylánc alkotta védelme! Fontos az is, hogy a Kárpát-medence az egyetlen hely, ahol a folyamok pulzáló működésére épülő természetgazdálkodás még mindig működtethető!
Egyiptom, Mezopotámia, a Tarim-medence ma már sivatag, s ebben az elsivatagosodásban éghajlatváltozás mellet nagy szerepe volt az emberi tevékenységnek is.
A Kárpát-medence a Föld kiemelt energetikai központjai közé tartozik
A Föld, mint élő rendszer, az emberhez hasonlóan nem homogén energiatérrel bír, időben és térben csomópontszerű, hierarchikus jellegű energetikai szerkezete van. A Földön vannak erősebb és gyengébb energiaközpontok, amik az emberi szervezet akupunktúrás pontjaihoz, valamint a nagyobb központok a csakrákhoz hasonlíthatóak.
Ezen nagy központok közül egy a Pilisben, a Dobogó-kő alatt található, a hagyományok szerint ez a Föld Szív-csakrája. De mai napig megtapasztalható az energia a Tápiószentmárton melletti Attila-dombon.
Az energetikailag telített pontok között összekötő energiaáramlások vannak, amik a meridiánokkal analóg módon működnek. Ezek feltérképezése már jelenleg is folyik, bár nagyrészt még a jövő feladata.
A Kárpát-medence igen bőven rendelkezik energetikailag telítettebb pontokkal és aktív energetikai útvonalakkal, és nagyon sok jel arra utal, hogy őseink ezt az energetikai hátteret jól karban tartották és működtették, sőt egyes jelek arra utalnak, hogy képesek voltak irányítani ezeket az energiákat. Mátyás korában, illetve nem sokkal az ő halála után ezen pontok és energetikai kapuk nagy részét lezárták.
Az Jin és Jang energiák egyensúlyára, valamint az Öt Elem tanára épülő életvezetési és gyógyítási rendszer szempontjai szerint a Kárpát-medence energetikailag a legoptimálisabb adottságokkal rendelkező területek közé tartozik. A fejlődéshez és egészségünk megőrzéséhez legjobb feltételeket kaptuk a természettől. Éljünk úgy, hogy méltóak legyünk erre az örökségre és megőrizhessük mindezen jókat utódaink számára is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése