1848. február 13-án történt

A magyar kormányzat megalapítja a Kossuth-díjat, a kiemelkedő kulturális és művészi teljesítmények elismerésére.

A Kossuth-díj magyar kitüntetés.

Az országgyűlés 1948-ban 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából alapította. A tudomány, a művészet és irodalom területén, valamint a szocialista termelőmunkában kiemelkedő teljesítményt nyújtó személyeket, csoportokat jutalmazták vele. A minisztertanács adományozta, 1963 óta csupán kulturális és művészeti alkotó tevékenységért adják. 1990 óta a köztársasági elnök adományozza, általában a miniszterelnök előterjesztése alapján.
Alapításakor 2, 1951-től 3, 1953-tól 4 fokozata volt; 1977 óta újból 2 fokozatú.
Március 15-én adják át.

Presztízsének megőrzése érdekében a vele járó összeg a KSH által évenként számított országos nettó nominál átlagkereset ötszöröse, 50 illetve 100 ezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíj összege a díj mindenkori összegének kétszerese, és csak egyéni teljesítmény elismeréséért adományozzák. Megosztott díj esetében a díj összegének fele jár, függetlenül attól, hogy hány személy között osztották meg.Egyéni díjjal 1992-ben 750 ezer, 1994-ben 1,1 millió, 1996-ban 1,6 millió, 1997-ben 1,8 millió, 1998-ban 2,28 millió Ft került kifizetésre. A jutalomösszeg – megtartva az 1948 óta töretlen hagyományt – adó- és illetékmentes.

A díj szakmai súlya erősen vitatható, mivel az utóbbi időben a művészi, szakmai teljesítmény helyett sok esetben politikai elkötelezettség dönt az odaítélésében.

2008-as díjazott volt Blaskó Péter Jászai Mari-díjas, érdemes művész, aki Gyurcsány Ferenc elleni tiltakozása jeléül nem fogadja el a Kossuth-díjat, és ezt a kormányfőnek írt nyílt levelében jelentette be.

Blaskó Péter nyílt levelében azt írja, hogy a Kossuth-díjat - amelynek egyébként végtelenül örül, és köszöni azoknak a művésztársainak, akik méltónak találták erre a kitüntetésre - nem fogadja el.

Blaskó Péter levele:

Miniszterelnök Úr!
Megkaptam az értesítést, hogy március 15-én Kossuth-díjjal tüntetnek ki. A Kossuth-díj minden művész életének megkoronázása, a legszebb kitüntetés, amelyet művész Magyarországon elérhet, amelyre mindenki vágyik, aki ebben a hazában művészettel foglalkozik. Én is nagyon vágytam erre. Álmodoztam róla, mi lesz, ha egyszer, talán eljön az ideje, hogyan fogom átvenni. De a Kossuth-díjat én most visszautasítom, mert tiltakozni szeretnék.
Tiltakozni Ön ellen! Egy ember ellen, akit a sors szeszélye ennek a gyönyörű országnak az élére sodort, és aki visszaélt ezzel a lehetőséggel. Ön ezt az országot tönkretette, kiárusította. Elpusztította az emberek hitét, szegénységbe, nyomorba, kilátástalanságba, depresszióba süllyesztette Magyarországot. Ma már nincs az az értelmes ember – baloldalon sem –, aki ne látná, érezné, tudná, hogy katasztrófa felé tartunk.A közgazdászok, tudósok, jobb- és baloldalon egyaránt, fogják a fejüket, az Ön elhibázott lépései miatt. Ez tragédia, ez vétek, ez bűn! És nincs alkotmány, törvény, jog, mely megálljt parancsolna ennek?!
Miniszterelnök Úr! Nem óhajtok Önnel kezet fogni! Ha megtenném, nem simogathatnám meg soha többé a gyermekeim arcát, feleségem kezét. El kellene tartanom magamtól örökre a kezem, mint Őze Lajos Az ötödik pecsét című film végén. Kossuth-díjamat, amelynek egyébként végtelenül örülök és köszönöm azoknak a művésztársaimnak, akik méltónak találtak engem erre a kitüntetésre – ezennel tiltakozásom jeléül nem fogadom el, átvenni nem kívánom!

Majd boldogabb időkben, amikor ismét demokrácia lesz Magyarországon; amikor nemzeti ünnepeinket nem megfélemlítetten, kordonok között, összeverten, lehajtott fejjel ünnepeljük; ha majd a szavak ismét visszanyerik eredeti jelentésüket: erkölcs, morál, igazság; ha a hazugot nem igazmondónak nevezik; a csalót, tolvajt megbüntetik; következménye lesz az emberek rafinált manipulálásának, becsapásának és a cinikus dölyfös önkény befejeződik – ó, Istenem, ugye így lesz? – akkor majd örömmel és boldogan veszem át a Kossuth-díjat.
Sólyom László köztársasági elnök úrtól és Szili Katalin házelnök asszonytól mélyen elnézést kérek.
Remélem, megtalálom a módját, hogy őket kiengeszteljem.

Blaskó Péter

Éppen a fentiek miatt valódi szakmai elismerést jelent az "Alternatív Kossuth-díj". Az alternatív Kossuth-díj nevű elismerést 1996-ban hozta létre Balogh Gyula vállalkozó, Vaja község egykori polgármestere és Földváry Györgyi budapesti lakos.
Az Alternatív Magyar Művészeti Díj Alapítvány kuratóriumának tagja öt, állami Kossuth-díjjal kitüntetett művész: Gyurkovics Tibor író, az alapítvány elnöke, Jankovics Marcell filmrendező, Makovecz Imre építész, Melocco Miklós szobrászművész valamint Schrammel Imre keramikus.

Alternatív Kossuth-díjat kapott:
1996: Hernádi Gyula író
1997: Bertha Bulcsu író, újságíró
1998: Mészöly Dezső író
2003: Wass Albert író, költő (posztumusz)
2004: Döbrentei Kornél költő
2005: Berecz András mesemondó
2006: Szalay Károly író és Nagy Ervin építész
2007: Reviczky Gábor színész
2008: Medveczky Ádám karmester