Rejtély a magyar történelemben

Marton Veronika:
Gizella, az első magyar királyné halála


A hagyomány szerint 1045-ben vagy 1065-ben, esetleg 1095-ben Passauban meghalt Gizella apátnő, I. István magyar király felesége.


A XIX-XX. századi kutatóknak, életrajzíróknak, történészeknek is feltűnt ezen időpontok sokfélesége, s különféle elméletekkel, okokkal indokolták az évszámok különbözőségét.

A templomban elhelyezett különféle korokból származótáblák feliratai és a turista-tájékoztatók is ellentmondanak egymásnak. A niedernburgi kolostor templomában vásárolt „Bajor Gizella” c. magyar nyelvű tájékoztató szerint 1038-ban, I. István király halála után „az özvegyet az ellenzéki pogány pártok üldözték, később elfogták és megkínozták. 1042-ben unokaöccse, III. Henrik császár kiszabadította, és visszakísérte hazájába. Itt belépett a passaui benedekrendi kolostorba, és „1060-ban vagy 1065-ben bekövetkezett haláláig mint apátnő tevékenykedett.”
(E közlés azt sugallja, minthaGizellát a magyarok üldözték és kínozták volna meg, holott köztudott, hogy támogatottja, Péter király fordult ellene és száműzte a bajorországi Passauba.)

A „Kloster Niedernburg – Passau” c. német nyelvű turista-tájékoztató szerint „1045-ben a Magyarországról elüldözött boldog Gizella, Szent István király özvegye” lett az apátnő. Talán 1065. „május 7-én hunyt el (a pontos évszám nem ismeretes), s a templom kereszthajójában lett eltemetve.”

A templom falán levő, magyar állam ezeréves fennállásának évfordulójára készített hatalmas vörös márványtábla feliratán Gizella halálának időpontja 1095.
A Gizella-sír melletti tájékoztató tábla a halál időpontját 1045-ben jelöli meg.

Csupa egymást kizáró, egymásnak ellentmondó adat.
Vajon Gizella, I. István király felesége, az első magyar királyné mikor halt meg, s hol lett eltemetve?

Gizella királyné Imre fiának 1031-ben bekövetkezett halála után mindent elkövetett, hogy az Árpád utódok helyett rokonának a velencei (német) Péternek juttassa a magyar koronát. Péter háládatlansággal fizette meg Gizella támogatását, miszerint hatalomra jutása után őrizet alá helyezte, javaitól megfosztotta (Wertner, 40), és 1045-ben Magyarországot elhagyván a férjhez menetele után száz évvel 1095. május 7-én Passauban meghalt.

A német ismertető szerint Gizella apátnő kereszthajóban levő földbe vájt sírját XI. századi román stílusú, erősen sérült mészkőtábla fedi. A kőlapon egyhosszú szárú kereszt és két sas látszik, a rajta levő szöveg olvashatatlan és érthetetlen. Csábító lenne, ha a németek számára érthetetlennek tűnő szöveg magyar vagy esetleg horvát nyelven íródott volna, ám ezt senki nem említi, csak annyit, hogy a sírkő közepén latin nyelvű felirat is van: „Gusyla Abbatissa Non. May” (=Gizella fejedelemaszszony, május 7.).
(E felirat egyáltalán nem bizonyítja, hogy I. István özvegyéről lenne szó, akár egy másik Gizella nyugodhat a sírban.)

A mészkő sírlap fölé késő gótikus, oszlopos talapzaton vörösmárvány fedőlapot emeltek, melynek vésete az előzőt utánozza. A széleken körbefutó gót betűs felirat szövege ki nyugszik a sírban: „Obiit Venerabilis Domina Gisyla soror sancti Hainrici Imperatoris, uxor Stephani Regis Ungariae Abbatissa hujus monasterii, hic sepulta Anno Domini 1095. Non.May”. (= Az elhunyt Gizella úrnő, szent Henrik császárnő testvére, Istvánnak, Magyarország királyának felesége, a monostor tiszteletre méltó fejedelemasszonya itt lett eltemetve az Úr 1095. esztendeje május 7.)
A latin nyelvű felirat nem egyértelmű, mert a rajtalevő keltezés inkább a síremlék elkészítésének, illetve felállításának időpontját, semmint a halálozás dátumát jelentheti. A hagyomány szerint a Gizella királyné sírját gyakorta meglátogató magyarok titokban el akarták vinni a hamvakat. Valószínűleg az apácák ennek megakadályozására állíttatták az alsót láttatni alig engedő második síremléket. Az alsó sírkőhöz a felső rész miatt hozzáférni sem lehet, tehát az apácák az oszlopos emelvényen nyugvó második részt valóban a sír megvédésére készíttethették.
A sírkő gótikus szövegében levő évszámok pontatlannak tűnnek. 1095-ben szentként említi II. Henrik német-római császárt, Gizella bátyját, holott csak 1145-ben avattak szentté. I. Istvánt pedig még boldognak sem nevezi, pedig már 1083-ban szentté avattatott. (István szentté avatásáról a passaui apácáknak okvetlenül tudniuk kellett volna, hogyha az özvegye akkor még zárdafőnöknő volt.) A két sírkő feliratán Gizella neve sem egyezik. A román korin Gisyla, a körbefutó késő gótikuson pedig Gisula. Gizella, magyar királyné 973 után született, s néhány évvel volt fiatalabb, mint a férje, I. István. Születésének idejét a német források 974-975-re teszik.

Ha hinni lehet a passaui zárdában levő síremléknek, akkor 1095-ben, kb. 120-121 éves korában halt meg. Ez nagyon magas kor. Figyelembe kell venni, hogy a középkorban az átlagéletkor 30-40 év lehetett.

A tejben-vajban fürösztött királyné esetleg továbbélhetett, mint az átlagember, akár 60-65 éves koráig is, de 120-ig semmiképpen. A fűthetetlen, rideg zárdában, akár királyné volt valaki, akár apácafőnöknő nem valószínű, hogy ilyen hosszú időt megélt volna. Arról nem is szólva, hogy a hagyomány szerint 1045-ben, amikor belépett a zárdába, kb. 71 éves lehetett.

Padányi Viktor az „Adalékok szent István király élettörténetéhez” c. tanulmányában világít rá a Gizella rejtélyre. Imre herceget, Gizella és I. István egyetlen életben maradt fiát minden forrás szent életűnek tartotta, annak ellenére, hogy 1027-ben megházasodott. A középkori horvát krónikák, valamint Pray és Cornidesszerint Kresmir horvát király leányával (vagy unokájával), Jocelával kelt egybe (Wertner, 58-60).
Négyévi gyermektelen házasság után Imrét a királlyá avatását néhány nappal megelőző hagyományos vadkan vadászaton„német” vadkan ölte meg. Az egyházi felfogás szerint állítólag József-házasságban élt a feleségével. A későbbi egyházi írókat feltehetően a gyermektelen házasság ösztökélte arra, hogy Imrét szűzi életűnek állítsák be. Szinte kizárt, hogy a trón egyedüli várományosát, a biztos trónörököst arra buzdítottak volna a szülei vagy akár a környezete (talán a nevelőjét, Gellértet kivéve), hogy ne gondoskodjon utódról, s éljen szűzi házasságban. Ő volt István király egyetlen férfiutódja, aki tovább éltethette volna a dinasztiát. (Érdekességként megjegyzem, hogy Imre herceg feleségének származását néhány forrás másképp tudja: Egy portugál évkönyv szerint Teréz, VI. Alfonz, kasztíliai király leánya, Szent Erzsébet legendájában pedig Imre, görög császár leánya volt.)

„Ha mármost az olvasó tekintetbe veszi, hogy ezt az olasz Jocella nevet éppúgy „Dzsoszelának“ ejtették, mint ahogy a …„Gizella“ nevet is „Dziszelá“-nak ejthették a XI. században, különösen az olasz származású és a latint is olaszosan ejtő papok, a Dzsoszela és Dzsiszela (Jocela-Gizella) összekeverése egy emberöltővel István halála után egyszerre érthető.”(Padányi, 15)

Az I. István király halála utáni magyarországi viszonyokat és Péter király viselt dolgait, továbbá a magyarok felkelését figyelembe véve nagy valószínűséggel állítható, hogy Imre királyfi felesége, Jocela került 1045-ben, éves korában a passaui zárdába. Ezen állítást gyors számítással is igazolni lehet. 1027-ben, Jocela Imrével való házasságkötésekor kb. 18-20 éves, 1031-ben a férje halálakor négy évvel idősebb, 1045-ben pedig 36 év körüli lehetett. A jelenlegi passaui adatok a halálozás dátumaként többször említik az 1065-ös évet. Ha ez igaz, akkor Passauban Jocela, Imre herceg felesége nyugszik, aki 58-60 éves korakörül hunyt el. A hagyomány szerint a mészkő-sírkő alapján készült a gótikus vörösmárvány síremlék.

A rajtuk levő ábrák teljesen megegyeznek, a közepükön levő szöveg is, de a külső szélen levő szövegben Gisyla szerepel, középütt pedig Gusyla. Feltevés ugyan, de úgy tűnik, mintha a neveket tudatosan írták volna el, célozva arra, hogy nem Gizella, hanem egy hasonló hangzású apátnő fekszik a sírban. 1995-ben az ún. Gizella-sírban talált csontvázat exhumálták. Megállapíttatott, hogy egy 60-65 éves nő földi maradványai. Tehát nem lehetett 120 éves. Ennek ellenére 2000-ben néhány csontot Gizella ereklyeként a veszprémi székesegyháznak adományoztak. Passauban meg Gizella állítólagos koponyájának és lábszárcsontjának műanyag másolata látható a vörösmárvány sírkő lábazata alatt. Egybevetve az életrajzi és az exhumálási adatokat (60-65 éves nő csontváza), a passaui sírban nem Gizella/Elisabeth, magyar királyné, hanem egy másik Gizella, minden valószínűség szerint Jocela, horvát királylány, Imre herceg felesége nyugszik. Bonfini említi, hogy az ő korában, veszprémi székesegyházban még látható volt egy „törődött” kő, amely Gesla (Gizella) és Olhait (szent László király felesége) királynék földi maradványait fedte.
Rajtakívül mások is állították, hogy Gizella nem Passauban halt meg, hanem Magyarországon és Veszprémben lett eltemetve. (Pertz, V. 117). Ezt támasztja alá 1083-ban I. László magyar király, I. István és Imre herceg szentté avatási szertartásáról szóló feljegyzés, amelyben az ünnepségére érkezettek között Gizella neve nem szerepel. Ha 1083-ban még életben lett volna, akár a passaui zárdában, akár másutt, László király bizonyára elhozatta volna Magyarországra, vagy legalábbis megemlítette volna a nevét, tehát Gizella akkor már nem élt. Gizella, az első magyar királyné passaui síremléke csak jelképnek fogható fel. Passauban minden bizonnyal Imre herceg felesége, Jocela nyugszik.


Felhasznált irodalom:

Mayers grosses Konversations-Lexikon, I-XX., BibliographischesInstitut, 1907-1909.; Marton Veronika: I. András király korabeli imák, Matrona, Győr, 2006.; Padányi Viktor: Adalékok Szent Istvánélettörténetéhez, Hídfő Baráti Köre kiadása, [Bp.?], 1972.
Pertz,Georg Heinrich et al.: Monumenta Germaniae Historica, I-XC, Leipzig,1884.; Ranolder, Johann: Elisabeth (Gisela) Herzogin in Baiern, erste Königin von Ungarn, K.u.K. Hof- und Staatsdruckerei, Wien, 1854.;
Szabó Károly: A magyar vezérek kora, Ráth Mór, Pest, 1869.; WertnerMór: Az Árpádok családi története, Nagy-Becskerek, 1892.


forrás: www.dobogommt.hu