Kertész Imre: Nem vagyok magyar!



Berlin - „Ne minősítsen engem magyarnak" - mondta a német lap, a Die Welt riporterének a 80. születésnapja alkalmából interjút adó Kertész Imre Nobel-díjas író.


Több német lap is cikket közöl Kertész Imréről, az egyetlen Nobel-díjas magyar íróról, aki épp november 9-én, a berlini fal leomlásának évfordulóján ünnepli nyolcvanadik születésnapját. A Berlinben élő Kertész a Welt című lapnak adott interjújában beszélt Magyarországhoz fűződő viszonyáról és azon belül Budapestről, és nagyon kritikus hangon fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy berlininek vagy budapestinek érzi-e magát, Kertész kijelentette: "Nagyvárosi ember vagyok, és mindig az is voltam. Egy nagyvárosi ember nem budapestinek vallja magát. A város ugyanis teljes mértékben balkanizálódott. Egy nagyvárosi ember Berlinhez kötődik."

Azt mondta, a német főváros részben azért nyűgözi le, mert Berlin a világ zenei központja - jelentette ki, hangoztatva: ez az egyik döntő oka annak, hogy immár nyolc éve Berlinben él. "Mikor még Budapesten laktam, kis tranzisztoros rádiómmal mindig a fürdőszobába kellett mennem, amikor zenét akartam hallgatni, ugyanis csak ott volt jó a vétel." Másik okként az író a német főváros békés, urbánus légkörét említette. "Az emberek barátságosak egymás iránt, barátságosak irántam, az első pillanattól ezt éltem meg, és ez a mai napig így maradt" - fogalmazott.

A Welt újságírója, Tilman Krause feltette a kérdést, hogy Budapest mindezzel nem tud lépést tartani? Az újságíró arra emlékeztetett, hogy amikor tíz évvel ezelőtt Kertész megmutatta neki a várost, az színesnek és boldognak is tűnt. Az író szerint ezt a benyomást Krause csak turistaként szerezte Budapesten. "Ez azonban csak a látszat volt" - tette hozzá Kertész, utalva arra, hogy éppen most töltött tíz napot Budapesten. "Az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. Szélsőjobboldaliak és antiszemiták váltak hangadóvá. A magyarok régi káros szenvedélyei - a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam - jobban jellemzők, mint valaha. Magyarország a háborúban, Magyarország és a fasizmus, Magyarország és a szocializmus: semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek" - jelentette ki.

A Welt újságírója emlékeztette Kertészt arra, hogy Budapesten született, ott töltötte gyermekkorát, és a buchenwaldi koncentrációs táborból való kiszabadulása után is oda tért vissza. "Nincs az ön, az irodalom terén rendkívül gazdag országában semmi olyan, amihez kötődne?" - kérdezte az írót. "Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne minősítsen engem magyarnak" - jelentette ki válaszában Kertész.
"Elég, hogy az ön honfitársai zsidóvá tettek engem. A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik. Ami pedig az ön által említett gazdag magyar irodalmi tájat illeti, elárulok valamit: a szocialista évek alatt egyetlen egy államilag engedélyezett könyvet sem olvastam. Ízlésemnek ugyanis mindaz egyáltalán nem felelt meg. Mindig felfordult a gyomrom, amikor megpróbáltam" - hangoztatta Kertész, hozzátéve, hogy természetesen van néhány olyan magyar író, akiket nagyon tisztel, és közülük Krúdyt, Szomoryt és Márait említette.

Saját irodalmi munkásságáról szólva kijelentette, hogy a holokausztról írt, mert - mint fogalmazott - át kellett élnie és át tudta élni a XX. századnak ezt az egyedülálló tapasztalatát, volt Auschwitzban és volt Buchenwaldban. "De nem holokauszt-irodalmat írtam, hanem regényeket" - tette hozzá, utalva arra, hogy hivatásos írónak tekinti magát.
Egy kérdésre válaszolva pedig kijelentette: a zsidók megkísérelt megsemmisítését, a XX. század faji antiszemitizmusát nem szabad elszigetelten tekinteni. Azt a korszak nagy tapasztalatával összefüggésben kell szemlélni, és ez a tapasztalat a totalitarizmus. És a totalitarizmus a náci uralom megszűnésével nem ért véget. "És egy olyan országon, mint Magyarország, ezen kívül még az is észrevehető, hogy a nácik bukásával az antiszemitizmus sem szűnt meg" - fogalmazott a Weltnek nyilatkozva Kertész Imre.



A második interjúban Kertész azt mondja el, hogy a vezető magyarországi lapokban és azok online kiadásaiban hogyan torzították el a szavait: a "szélsőjobboldaliak és antiszemiták váltak hangadóvá" kifejezésből például "szélsőjobboldaliak és antiszemiták uralkodnak" lett.
Az a mondat pedig, miszerint "a magyarok régi káros szenvedélyei, a hazugság és a dolgok elfojtására való hajlam jellemzőbbek, mint valaha" átalakult azzá, hogy "Magyarország a hazugok országa".

Kertész az interjúban kijelenti, "a magyarok nem ismerik az iróniát - kivéve a műveltek". Kertész szerint Magyarországon ma már nem olvassák Thomas Mann vagy Karl Kraus műveit - mert a polgárság "széttört" -, a "nemzeti örökség humortalan őrzői" pedig úgy értékelik a kritikát, hogy ő a saját fészkébe piszkít.

Kertész az interjúban egyetért a riporter felvetésével, hogy kritikája fájó pontot érintett Magyarországon, de hozzáteszi, hogy létezik a műveinek egy hűséges közönsége is, amely érti az iróniáját. "Csak ez a közönség nem rendelkezik nagy internet-platformok fölött" - mondta az író, aki szerint azzal kell együtt élnie, hogy vannak befolyásos magyarok, akik félre akarják értelmezni és meghamisítják őt.
forrás: origo



(foto: nemenyi.net)

Demszkyről egy szót sem szólt

A Kertész-interjúban elhangzottakról megkérdeztük Wertán Zsolt fővárosi kereszténydemokrata politikust is. „Mint ismeretes, Kertész Imre nem vallja magát magyarnak, ezért nem szerencsés, ha Magyarországról nyilatkozik. Mostani kijelentései kifejezetten károsak az országnak, a fővárosnak és a magyar embereknek. Amikor a külföldi sajtóban ez vagy egy ehhez hasonló interjú megjelenik, a budapesti várospolitikai helyzetet nem ismerő, Kertészhez hasonló európéerek azt hihetik, hogy a fővárost jobboldali vagy szélsőjobboldali többség irányítja. Ezzel szemben tudjuk, hogy Budapest több mint tizenkilenc éve liberális városvezetés alatt áll” – mondta.

Nádas és Esterházy mondatai

„A magyarországi szélsőjobboldali csoportok könyveket akarnak megsemmisíteni” – számolt be nemrég a svéd televízió arról a cikkről, amelyet a Demokratában tett közzé Pozsonyi Ádám, „könyvégetésre buzdítva”. A televízió megkereste Nádas Péter írót is, aki azt mondta: 1944 jut eszébe, amikor a nácik könyveket semmisítettek meg, abban az időben, amikor deportálták a magyar zsidókat is. A tavasszal a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Esterházy Péter a harmincas évekbelivel állította párhuzamba a jelenkor Magyarországát, míg Nádas Péter Magyarországot „szétdúlt intézménynek” nevezte, ahol „egyre erősebb a szélsőjobb”.

MH-összeállítás
Forrás: Magyar Hirlap online



Néhány gondolat Kertész Imre tisztességéről, tehetségéről az alábbi linken:
A "Nép hangja" november 10-i adása 47:26 perc




1 megjegyzés:

sat. írta...

a dán király tűzé ki a Dávid-csillagot, amikor a nácik üldözék a zsidókat, hogy így is kifejezésre juttassa, mennyire elítéli a velük szemben elkövetett igazságtalanságokat, és hogy sorsközösséget vállal az üldözöttekkel?
Kertész úr, mint a nagy többség, úgy látszik, nagyon távol van ettől a szinttől - csak elhatárolódni tud.