1332-ben Gheren néven említik először. Itt építette fel IV. Béla az elpusztult Ősungvár helyett az új várat.
A várból mára csak a 12. századi, a 15. században gótikus stílusban bővített vártemplom maradt meg, falain 14.-15. századi freskókkal.
Az eredeti kör alakú rotunda kápolna-templom bizánci stílusban épült (bizánci opus mixtum falszerkezettel).
A vár valószínűleg a 14. században pusztult el főúri torzsalkodások következtében. Romjain a Drugeth család várkastélyt épített, melynek maradványait 1926-ban az egykori vár romjaival együtt feltárták.
Egykori pálos kolostora 1384-ben épült, helye még feltárásra vár.
1910-ben 1173, többségben ruszin lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Ung vármegye Ungvári járásához tartozott.
Három olyan rotunda van a középkori Magyarországon, amelynek belső tere hat szegmensre van osztva és ebben rokonságot mutat a kaukázusi örmény templomokkal. Kiszombor, Karcsa és Gerény rotundája ilyen.
Később mindhárom templomot nyugati irányban bővítették. Ezek a körtemplomok valószínűleg igen koraiak. Építési idejüket a 12. századra teszik, de számos körtemplom található ősi püspöki székesegyházakba beépítve is, vagy azok előzményeként. Beépített volt már az egri és a gyulafehérvári.
(fotók: http://zebra67.extra.hu/karpat/index.htm)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése