Ki az ellensége a magyarságnak?


Erdő Péter ismét magukra hagyta a csángókat.
Nevetséges megegyezést kötött a magyargyűlölő bukaresti Robu érsekkel a magyar bíboros.

Sem a csángók magyar misézésének megoldása, sem az erdélyi magyar katolikus felekezeti oktatás felszámolásában nem történt előrelépés azon a budapesti egyeztetésen, ahol a román és a magyar katolikus püspöki konferenciák tagjai találkoztak. Mindez jól jelzi annak a magyarországi katolikus diplomáciai irányvonalnak a folytatását, amely teljes elhallgatással és érzéketlenséggel szemléli továbbra is a nemzetpolitikát érintő egyházi kérdéseket és teljes érdektelenséget tanúsít a konfliktusos ügyekben.
A magyargyűlölő Ioan Robu bukaresti érsek és Erdő Péter bíboros budapesti tárgyalásairól mindössze egy semmit mondó közleményt adtak ki tegnap késő délután. E szerint "a megbeszélés az egyházi életnek és az Egyház társadalmi jelenlétének számos kérdését érintette, az Egyház szervezetét, a szerzetesrendeket, a papságot, a katolikus iskolákat, a hitoktatást és az egyházfinanszírozást."
Ténylegesen szó esett a kisebbségi kérdésről az alábbi megfogalmazással: "ennek a témának különböző szempontjai merültek fel az egyes egyházmegyék etnikai összetételének és történelmi helyzetének megfelelően. A Temesvári Egyházmegyében például a németajkú katolikusok kivándorlása után a magyar anyanyelvű hívek kerültek többségbe.
Az igényeknek megfelelően különböző nyelveken tartanak szentmiséket.
A Szatmári Egyházmegyében a katolikusok többsége magyar nemzetiségű, de a román és németajkú híveknek is biztosítják az anyanyelvi lelki gondozást. A csángók magyar misézésének megoldásása fel sem merült a találkozón, mindössze érintőlegesen beszéltek a problémáról.
A közlemény diplomáciai értelemben is nevetségesen fogalmaz erről. E szerint " a Iasi Egyházmegyében a különböző anyanyelvű hívek lelkipásztori ellátása különböző feladatokat jelent, keresik a megoldás lehetőségeit. Ennek érdekében két fiatal csángó papot küldött a megyéspüspök Budapestre tanulmányaik folytatására. Ők három év múlva visszatérnek egyházmegyéjükbe."
Arra nem tér ki a nyilatkozat, hogy a 2 pap 3 év múlva miként tudja ezt a kérdést megoldani.
Ismeretes: a csángók magyar anyanyelvi misézése mindmáig tilos Romániában. Ez kizárólag az ottani katolikus egyház felelőssége. Ioan Robu bármikor engedélyezhetné a magyar anyanyelvű szertartást. Idén áprilisban Bogdan Olteanu a román képviselőház elnöke a Szili Katalinnal folytatott csángóföldi tárgyalásain is felháborodásának adott hangot az eset miatt. Olteanu arra kérte a magyar Országgyűlés elnökét, hogy közösen lobbizzanak a csángók magyar misézéséért.

Ioan Robu bukaresti érseknek kiemelt szerepe van az elrománosításban. A google keresőben bárki utána nézhet a magyargyülölő nyilatkozatainak. Nem egyszer hangoztatta, hogy a csángók nem magyarok, hanem románok és azt állította a román televízióban, hogy " nincs joguk magyar szentmiséhez, nem szabad megengedni a magyar egyházi szolgálatot, mert ez is "a magyarosítás egyik formája" lenne.
2001-ben a másik magyargyűlölő jászvásári pöspökkel, Petru Gherghelilel tiltakozott a csángók magyar népi kultúrájának megőrzésére felszólító Európa tanácsi határozat ellen. Azt állították, hogy a magyar propaganda félrevezette a szervezetet. A csángók nem a magyar, hanem a román folklór elemeit őrzik népi hagyományaikban. "Elképedéssel" értesültek a jelentés bizarr állításairól, amelyek - mint írják - igen távol állnak a valóságtól.

Lejegyezte: Csángó Bogdán Tibor (Magyarfalu/ Bákó/Románia)

Nincsenek megjegyzések: