53 éve halt meg vitéz nagybányai Horthy Miklós

1957. február 9.


Vitéz nagybányai Horthy Miklós Kenderesen született 1868. június 18-án. Apja, István, a magyar főrendiház tagja, édesanyja Halassy Paula volt.
Gimnáziumi tanulmányait Sorponban végezte, majd 1882-ben a fiumei tengerészeti akadémia növendéke lett: ranglétra minden fokát bejárta. Az I. világháború idején számos hadihajón teljesített szolgálatot. 1917. május 15-én az otrantói áttöréskör maga is sérüléseket szenvedett. Felépülése után a Prinz Eugen csatahajó parancsnoka lett. 1918 februárjában leverte a cattarói matrózlázadást, 1918. február 27-én ellentengernaggyá, és több rangban felette álló sorhajókapitányt és tengernagyot átugorva a cs. és kir. flotta parancsnokává nevezték ki.

1918. október 31-én a király utasítására átadta a flotta hajóit a Szerb-Horvát-Szlovén Nemzeti Tanácsnak; november 1-jétől altengernagy lett.

Az összeomlás után kenderesi birtokára vonult vissza. A Tanácsköztársaság idején csatlakozott a francia megszállás alatt levő szegedi ellenforradalmi szervezkedéshez. A Tanácsköztársaság bukása, majd a román csapatok kivonulása után november 16-án bevonult Budapestre. Horthy tudott a fehérterrorról, elismerte a bűntettek megtörténtét, azonban létjogosultságukat nem vonta kétségbe. 1920. március 1-jén Nemzetgyűlés Magyarország kormányzójává választotta.

Ezzel megkezdődött a Horthy-korszak, amelynek értékelése még számos történész-vitára ad lehetőséget. Horthy a második világháborút követően amerikai fogságba került. A nürnbergi per során tanúként hallgatták ki, Sztálin is visszautasította, hogy vádlottként kezeljék. Felesége romló egészsége miatt végül Portugáliába költözött.
Az 1956-os forradalom nagyon fellelkesítte, ám a szabadságharc brutális vérbefojtása az ő egészségi állapotára is rányomta bélyegét. Estorilban halt meg. Végakarata szerint addig nem szállíthatták haza holttestét, amíg a szovjet csapatok ki nem vonultak Magyarországról.

Végül 1993-ban Kenderesen temették újra.






Nincsenek megjegyzések: