Biszku Béláról

Biszku Béla (Márok, Bereg vármegye, 1921. szeptember 13.) szerszámlakatos, keményvonalas kommunista politikus, „a puha diktatúra legkeményebb ökle", az MKP, az MDP majd az MSZMP tagja és vezetője, belügyminiszterként (1957–1961) az 1956-os forradalom utáni megtorlás egyik irányítója, miniszterelnök-helyettes (1961‑1962), az MSZMP KB titkára (1962‑1978).
1989 óta a politikától visszavonultan él.
Részlet a Duna Televízió "Közbeszéd" című műsorából:

"1956 őszén Angyalföldön voltam a pártbizottság első titkára; nem belügyminiszter voltam, hanem szenvedő alanya és átélője azoknak az eseményeknek, amelyek 1956-ban történtek. Ugyanúgy szenvedtem és átéltem, mint minden más magyar állampolgár" - mondta Biszku.
A korábbi politikus arra a kérdésre, hogy mit gondolt magáról a forradalomról, kijelentette: '56-ot nem tekinti forradalomnak. 1956-ot nemzeti tragédiának, a "magyar nép tragédiájának" nevezte, melynek szerinte ő szenvedő alanya volt. 1957 és 1961 között betöltött belügyminiszteri szerepét Biszku a műsorban úgy értékelte, hogy politikai tisztséget töltött be, az ország közbiztonságának helyreállításáért és a törvények betartatásért dolgozott.

Arra a felvetésre, hogy mindezért cserébe elfogadható ár volt számára háromszáz ember kivégzése, húszezer ember bebörtönzése és kétszázezer ember emigrációja, Biszku úgy reagált: ezekhez neki nem volt közvetlen köze. "Hogy mennyi ember hagyta el az országot, az az akkori helyzet következménye volt, és én rendkívül sajnáltam azokat, akik ennek a helyzetnek következtében hazájukat kénytelenek voltak elhagyni" - mondta.
"Az ítéleteket nem én hoztam, azokat a szuverén magyar bíróság hozta meg" - tette hozzá Biszku, aki az ítélekről azt mondta, hogy azokat nem tudja minősíteni, a pereket pedig nem tartja koncepciós pereknek, mondván: azok "valamilyen cselekmények alapján születtek meg". Tagadta azt is, hogy ő olyat mondott volna, hogy viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma. "Én akkor a legjobb tudásom szerint igyekeztem a népem érdekeit szolgálni" - mondta Biszku azután, hogy a riporter megkérdezte tőle, ma mindent ugyanúgy csinálna-e, mint egykor. Biszku a műsorban Kádár Jánosról azt mondta: őt a huszadik század legnagyobb politikai egyéniségének tartja.
Biszku Béla az interjúban arról is beszélt: szerinte létre kellene hozni egy történészekből álló bizottságot, amelynek az 1956-hoz vezető cselekmények, valamint ezek 1956 utáni következményeinek a "tények alapján való elemzése" lenne a feladata. Mint mondta: állna egy ilyen bizottság elébe, és minden kérdésre legjobb tudása szerint válaszolna. A korábbi politikust a nyugdíjáról is kérdezték, Biszku szerint havi 240 ezer forintot kap.






Nincsenek megjegyzések: